Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)

Kaba Eszter: "Obsitnak egy mankót kapott, mer' védte / A királyát és vele lányát" - Rokkantkérdés az első világháborúban

HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK IV. P&{{áFifMs mag? Wir. wrbidal. Sérvkötök Mflláb 6* műkéz, ngyenev tartók, gummlharisnyák, kötszerek és betegápo­lást tárgyak, össsos higié­nikus óik kok. utói Polgár Sándor SÜSfe* Bodapost VII. ktf4 Erriebos-Mrut 60. Kenőn Uipjren képen lr|«(T- tékf • kioanl Um тщмчепЬ Ural. íf-n hlr.'ot*» txkoldía* ouUn A PMII PtrlapolTSiOlntk 8. kép ■ Apróhirdetés. Pesti Hírlap, 1916. május 3. 38. évfolyam 123. szám 12. Rí korcs Ónk lauiArn lier l»Ultlt«nolál mcfkdfiUlt külií munkára к fi doticIoVal ccr rokkant тает a háború tar­­fiiliiii'aUtt. íMetlxg nyugdliitioU. munkaképes tiszt urat, aki a német nyelvet foUAtlrmfU, eeetUw etjrlk «1Ат nyelvet te becséiL — Jelenikesés a nap bármely юакЛ­­Ьш САВОК fis TAKSA syénriicráataU Tálisist, Toréi­kor« SS. tiTi 9. kép ■ Álláshirdetés. Pesti Hírlap, 1916. május 3. 38. évfolyam 123. szám 17. a munkát azonban fél karral vagy akár láb nélkül szinte lehetetlen volt foly­tatni. Ezek a paraszti tömegek voltak azonban a legképzetlenebbek is, legfel­jebb hat elemivel (vagy még azzal sem) rendelkeztek, így átképzési esélyeik nagyon minimálisak voltak. Arra pedig jóformán semmiféle kilátásuk nem volt, hogy ilyen „úri” munkához jussanak. A Hadigondozó időről időre ezeken a csoportokon is próbált segíte­ni — igaz, rendkívül csekély mértékben. Elsősorban az iparos szakma volt számukra elérhető, cipészt, könyvkötőt, borbélyt vagy szabót képeztek be­lőlük,44 sőt az analfabéták számára írást-olvasást és más elemi szintű isme­reteket is oktattak. Arra is volt törekvés, hogy a rokkantakat megtartsák eredeti szakmájuk­ban - a nyomdászok számára szervezett oktatásban a megváltozott munka­­képességhez igazították a továbbképzést.45 44 Budapesti Hírlap, 37. évfolyam 108. szám 1917. április 25. 7. 45 Budapesti Hírlap, 38. évfolyam 18. szám 1918. január 20. 7.

Next

/
Thumbnails
Contents