Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)

Kaba Eszter: "Obsitnak egy mankót kapott, mer' védte / A királyát és vele lányát" - Rokkantkérdés az első világháborúban

HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK IV.

P&{{áFifMs

mag? Wir. wrbidal.

Sérvkötök

Mflláb 6* műkéz, ngyenev tartók, gummlharisnyák, kötszerek és betegápolást tárgyak, össsos higiénikus óik kok. utói

Polgár Sándor

SÜSfe* Bodapost

VII. ktf4 Erriebos-Mrut 60.

Kenőn Uipjren képen lr|«(T- tékf • kioanl Um тщмчепЬ Ural. íf-n hlr.'ot*» txkoldía* ouUn A PMII PtrlapolTSiOlntk

8. kép ■ Apróhirdetés. Pesti Hírlap, 1916. május 3.

38. évfolyam 123. szám 12.

Rí

korcs Ónk

lauiArn

lier l»Ultlt«nolál mcfkdfiUlt külií munkára к fi doticIoVal ccr rokkant тает a háború tarfiiliiii'aUtt. íMetlxg nyugdliitioU.

munkaképes tiszt urat,

aki a német nyelvet foUAtlrmfU, eeetUw etjrlk «1Ат nyelvet te becséiL — Jelenikesés a nap bármely юакЛЬш САВОК fis TAKSA syénriicráataU Tálisist, Toréikor« SS. tiTi

9. kép ■ Álláshirdetés. Pesti Hírlap, 1916. május 3.

38. évfolyam 123. szám 17.

a munkát azonban fél karral vagy akár láb nélkül szinte lehetetlen volt folytatni. Ezek a paraszti tömegek voltak azonban a legképzetlenebbek is, legfeljebb hat elemivel (vagy még azzal sem) rendelkeztek, így átképzési esélyeik nagyon minimálisak voltak. Arra pedig jóformán semmiféle kilátásuk nem volt, hogy ilyen „úri” munkához jussanak.

A Hadigondozó időről időre ezeken a csoportokon is próbált segíteni — igaz, rendkívül csekély mértékben. Elsősorban az iparos szakma volt számukra elérhető, cipészt, könyvkötőt, borbélyt vagy szabót képeztek belőlük,44 sőt az analfabéták számára írást-olvasást és más elemi szintű ismereteket is oktattak.

Arra is volt törekvés, hogy a rokkantakat megtartsák eredeti szakmájukban - a nyomdászok számára szervezett oktatásban a megváltozott munkaképességhez igazították a továbbképzést.45

44 Budapesti Hírlap, 37. évfolyam 108. szám 1917. április 25. 7.

45 Budapesti Hírlap, 38. évfolyam 18. szám 1918. január 20. 7.