Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)
Kaba Eszter: "Obsitnak egy mankót kapott, mer' védte / A királyát és vele lányát" - Rokkantkérdés az első világháborúban
„OBSITNAK EGY MANKÓT KAPOTT, mer’ VÉDTE / A KIRÁLYÁT ÉS VELE LÁNYÁT" ... 1916 februárjában gróf Tisza István miniszterelnök az országgyűlés plénuma előtt már 29 ezer „külső sérültről” 5800 „belső betegségben” szenvedőről beszélt, valamint 7900 olyan rokkantról, akinek adatai még „feldolgozás alatt” állnak.6 1918 után a háborús veszteségeket feldolgozó statisztikák a trianoni Magyarországra vetítve összesen 117 108 főre teszik a rokkantak számát (4366 tiszt, 112 742 fő legénységi állományú), ebből sebesülés folytán vált rokkanttá 2715 tiszt és 75 080 fő legénységi állományú, betegség következtében pedig 1651 tiszt és 37 662 fő legénységi állományú.7 Ez a nagyságrend már arra késztette a döntéshozókat, hogy felülvizsgálják korábbi elképzeléseiket - előzetes terveik szerint ugyanis a rokkantak helyzetének rendezésére csak fél évvel a háború vége (!) után került volna sor. A HADIGONDOZÁS SZERVEZETÉNEK KIÉPÜLÉSE: JOGSZABÁLYOK ÉS INTÉZMÉNYEK, AVAGY A JÓ SZÁNDÉK LEKÉPEZŐDÉSE Katonai egészségügy terén az Osztrák-Magyar Monarchiában alig történtek előkészületek a háborúra, arról pedig, hogy a rokkant katonák ápolása és rehabilitációja megoldott legyen, semmilyen rendelkezés nem született. Magyarországon mindössze két intézmény szolgálta a rokkantakat: az 1848/49- es honvédmenház és a nagyszombati Rokkantház. 1914-1915 telére azonban már egyértelművé vált, hogy a várhatóan tízezres tömegben hazaérkező rokkant katonák ellátását és segélyezését csak új jogszabályi keretek között lehet biztosítani.8 A rokkantak ügyének rendezését végül 1915 tavaszán intézményesítették a Csonkított és Béna Katonákat Gondozó Bizottság létrehozásával. A Tisza István elnöklete alatt működő szervezet alelnöke, Klebeisberg Kuno Az Est 6 Pesti Napló, 67. évfolyam 47. szám 1916. február 16. 4. 7 Mike Gyula: A Magyarbirodalom és a mai Magyarország vérvesztesége a világháborúban. Magyar Statisztikai Szemle, 1927/7. 624-633.; Ugyanezeket az adatokat használja: Melly József: A hadigondozottak Budapesten. Statisztikai közlemények 65. kötet 1927.19. 8 A rokkantak számára adható segély összegét az 1915. évi XV. törvénycikk (Az 1915-16. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról) 7. §-a szabályozta. https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=91500015.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D38 (a letöltés ideje: 2020. április 6.) A törvény végrehajtására két rokkantgondozást segítő rendelet született 1915-ben: (1) A m. kir. miniszterelnök 1915. évi 3300. M.E. számú rendelete a csonkított és béna katonák orvosi utókezeléséről, mesterséges testrészekkel való ellátásáról és gyakorlati oktatásáról, https://library.hungaricana.hu/hu/ view/OGYK_RT_1915/?pg=1566&layout=s (a letöltés ideje: 2020. április 6.) (2) A m. kir. miniszterelnök 1915. évi 3301. számú rendelete a rokkant katonákat gondozó szervezetről. https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_RT_1915/?pg=1569&layout=s (a letöltés ideje: 2020. április 6.)
