Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)
Csekő Ernő: Vöröskereszt-vezetők szerepvállalása az első világháborúban és az azt követő években (Ifj. Leopold Lajos, Simon Elemér)
Vöröskereszt-vezetők szerepvállalása az első világháborúban ... 23 Nem egy az egyben adománynak tekinthető Leopoldnak az a még 1917 májusában tett felajánlása, amely volumenét és jelentőségét tekintve vetekedett az előbb említettekkel. Ekkor ugyanis az ózsáki gazdaság kertészetének összes piacra kerülő főzelék- és zöldségtermését háború előtti piaci árakon bocsátotta a szekszárdi állami tisztviselők rendelkezésére.54 Utóbbi felajánlás nemcsak azért figyelemre méltó, mert a háborús infláció miatt ez igen komoly, mintegy 70-80%-os árengedménynek veendő, hanem azért is, mert ez fontos beszerzési lehetőségnek bizonyulhatott az egyre szűkösebb ellátás, élelmiszerhiány idején az e téren amúgy is kiszolgáltatott helyzetben lévő hivatalnokok, közalkalmazottak számára.55 KARITATÍV SZEREPVÁLLALÁS, VÖRÖSKERESZTES TEVÉKENYSÉG A HÁBORÚ UTÁNI IDŐSZAKBAN (1918-1921) Amint tanulmányom bevezetőjében írtam, Simon Elemért és if). Leopold Lajost a háborút követő eseményekben ellentétes oldalon találjuk. Értelemszerűen ennek megfelelően a háborús összeomlással együtt jelentkező forradalmi eseményeket is különböző helyzetben és másképp élték meg. A különbség persze nem csupán abban nyilvánult meg, hogy míg Simon Elemért kinn a fronton, az olasz hadszíntéren érte a háborús összeomlás, valamint a forradalom híre, addig Leopoldot a hátország biztonságában, Tolna megyében, Szekszárdon. S bár közös volt mindkettőjükben a háborús vereség miatti elkeseredés, illetve a jövőt illető aggodalom, a megváltozott politikai körülmények Leopoldot helyezték vezető pozícióba, a feladat a Népköztársaság ideje alatt őt találta meg. Mint írásom első részében már utaltam rá, Leopold az 1900—1910-es évek fordulójára eltávolodott a Huszadik Századtól, a polgári radikálisoktól, de a személyi kapcsolatai közülük többekkel, így például Jászival, Szabó Ervinnel is megmaradt. S szóltam Adyval, illetve földijével, Babits Mihállyal ápolt baráti kapcsolatáról is. E személyi kapcsolatrendszernek is fontos szerepe lehetett, de eszmei, politikai nézetrendszerének - amely a kor fogalmai szerint leginkább liberális demokrataként lenne leírható - persze még nagyobb abban, hogy Leopoldot a forradalmi erők, illetve a Nemzeti Tanács oldalára állították. Még akkor is, ha a forradalom, de már önmagában a háborús vereség okozta sokk több megnyilvánulását és túlzásait, mint a bűnbakkép54 „Íme egy gazda, aki messzebb is ellát, már észrevette a köztisztviselőt, mint az egész (kiemelés: az eredetiben) nemzet produktív munkájának egyik értékes tényezőjét" - írta elismerően Leopold lépéséről Padányi Andor, az állami tisztviselők szekszárdi bizottságának elnöke. Tolnavármegye és a Közérdek, 27. évfolyam 21. szám 1917. május 24. 2. 55 Csekő Ernő 2007. i. m. 463.
