Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)
Szoleczky Emese: A nagyváradi 4-esek egyik művésze: csíszentkirályi Lestyán Béla rajztanár (1889 - 1952)
A NAGYVÁRADI NÉGYES HONVÉDEK EGYIK MŰVÉSZE: CSÍKSZENTKIRÁLYI LeSTYÁN BÉLA ... Lestyán Béla az 1912-1913-as iskolai nagyszünidő alatt a balatonfüredi Állami Erzsébet Szeretetházban tartott kézimunka-tanítói (szlöjd)19 tanfolyamon is részt vett, ahol papír-, agyag- és gyalupad körüli munkák körébe vágó gyakorlatokban szerzett ismereteket, így ennek oktatására is vállalkozhatott. Ebben az iratban már a nagyváradi tanítóképző intézet rajztanáraként említik,20 kissé megelőlegezve, hogy 1913. szeptember 1-jével a nagyváradi püspök, Széchényi Miklós a főhatósága alá tartozó királyi római katolikus tanítóképző-intézetben a rajz- és a szlöjd-oktatás segédtanárává nevezte ki, meghatározva illetményeit is: 1000 koronás törzsfizetésén túl 720 korona lakbért és 1000 korona államsegélyt kapott. A püspök aláírásával ellátott iratból érdemes idézni az ifjú tanerőt pályájára bocsátó szép gondolatot: „midőn e szépen fejlődő intézet érdemes tanári karában helyt adok Tekintetes Uraságodnak, bizton reményiem, hogy a tanári karral egyetértőleg a gondjaira bízott ifjúság testi és szellemi művelésén, gyakorlati és vallásos nevelésén minden erejéből fog dolgozni. Működésére a jó Isten kegyelmét esdve állandó hajlammal maradok őszinte jóakarója Széchényi püspök.”21 Tudását sokoldalúan használták már alkalmazásának első évében is: „Lestyán Béla, segédtanár. Világi, polg. isk.-ra képesített oki. tanár. Tanította a rajzot az L, IE, III., IV. osztályban, a slöjdöt az I—II. oszt. ban és a tornát mind a négy osztályban. Heti óráinak száma 18. Tanít 1 év óta. A rajz- és tornaszertár őre.”22 19 Szlöjd, a kézműves-alapú, kézügyességet fokozó oktatási rendszer, amelyet Unó Cygnaeus Finnországban kezdeményezett 1865-ben. A rendszer további finomítása, valamint világszerte való elterjedése és tanítása a 20. század elejére terjedt el Svédországból, Otto Aron Salamon elképzelésein alapulva, oly tárgyak készítését tanítva, amelyeknek azonnal hasznát lehet venni. A finn, dán, svéd, norvég iskolákban kötelező tárgy volt, abból az elvből kiindulva, hogy a gyermek munkakedvét fokozza, ha látja, hogy valami használhatót alkotott. http://www.kislexikon.hU/slojd.html#ixzz643CX8kNV, https:// en.wikipedia.org/wiki/Sloyd (a letöltés időpontja: 2020. január 19.) 20 Kézimunkára Nevelő Országos Egyesület Budapesten 3871. számbizonyítványa, 1913. július 27. Bíró Sándor tanfolyamvezető és Guttenberg Pál igazgató aláírásával az eredeti és egy 1931-es hiteles másolat - LCs_61, LCs_2. 21 Kinevezés. Nagyvárad, 1913. július 20. - LCs_6., Heilinger lózsef (szerk.): A nagyváradi királyi katholikus tanítóképző értesítője az 1913-14. iskolai évről. Nagyvárad, 1914. 4.: .Julius 21. A megyéspüspök Öexcellentiája 2558/1913. szám alatt Lestyán Béla oki. polg. isk. rajztanitót az intézethez kinevezi.” 5.: „Okt. 15. Az egyhm. hatóság 3719/1813. szám alatt közli, hogy a vk. nm. min. Lestyán Béla s. tanár kinevezését tudomásul vette és számára a fizetéskiegészitő államsegélyt 1913. szept. 1-től kezdődőleg kiutalta.” 22 Heilinger József 1914. i. m. 52.
