Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)
Szoleczky Emese: A nagyváradi 4-esek egyik művésze: csíszentkirályi Lestyán Béla rajztanár (1889 - 1952)
HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK IV. A VILÁGHÁBORÚ KATONÁJA: UTÁSZ ÉS TEMETŐTERVEZŐ Igen hamar, 1914 augusztusában mozgósították 23 1914-1915-ben a nagyváradi királyi katolikus elemi iskola tanári helyét fenntartották már a számára,24 a világháború végén ide is tért vissza.25 A legtöbb, kifejezetten személyére és háborús ténykedésére vonatkozó adalékot egyetlen kitüntetési javaslatában találjuk meg.26 Az 1916. október 22-én a 22. tábori postaszámon keltezett és keletkezett kitüntetési javaslat még póttartalékos szakaszvezetőként említi, aki 1910-ben kapott kiképzést, és a javaslattétel idején 27 éves, két év két hónapja vonult be, s 1915. április 2. óta megszakítás nélkül a fronton tartózkodik. Az ezredparancsnok, Kratochvil Károly terjesztette fel kitüntetésre az alábbi (eredetileg német nyelvű) indoklással: „Foglalkozására nézve rajztanár. Noha felmentethette volna magát, mégis önként jelentkezett és a Kárpátokban az első vonalban szolgált, ahol bátran és merészen viselkedett. Az itáliai hadszíntéren utász lett, és szolgálata ellátása mellett a Retablierungok (pihenők) alatt az ezred temetőit saját elgondolásai alapján tervezte meg és építette ki. így keletkeztek a Vallone-völgy, Rupa és Bukovica temetői. Ezek kiváló alkotások a harctéren, amelyek művészien és kegyeletesen hatnak. Az ezred története számára is értékes darabokat készített. Saját állásokat, akárcsak az ellenfélét - gyakran a leghevesebb tüzérségi tűz közepette felvéve - a környéket, táborhelyeket, típusokat, minden képviseltetve van [ti. a rajzain - szerző]. Hozzáértő és önfeláldozó szolgálatellátása mellett az ezred dicsőségére különösen értékes tevékenységet fejt ki.” - A felterjesztés az Arany Érdemkereszt a Vitézségi Érem szalagján-ra történt, a 39. honvéd gyalogdandárnál azonban Stadler István ezredes a viselési sorrendben hátrább soroló II. osztályú Koronás Ezüst Vitézségi Érem megadását támogatta. Végül a 20. honvéd gyaloghadosztály parancsnoka, Lukachich Géza vezérőrnagy a még alacsonyabb rangú Koronás Ezüst Érdemkereszt a Vitézségi Érem szalagján odaítélését indítványozta, amivel 1916. november 5-én a cs. és kir. VII. hadtest parancsnoka, Georg Schariczer altábornagy egyetértett, s az Isonzó 23 Heilinger József (szerk.): A nagyváradi királyi katholikus tanítóképző értesítője az 1914-15. iskolai évről. Nagyvárad, 1915. 5. 24 Magyarország tiszti cím- és névtára, 34. évfolyam 1915.446., Magyarország tiszti cím- és névtára, 35. évfolyam 1916. 474., Magyarország tiszti cím- és névtára, 37. évfolyam 1918.416. 25 Rauscher Erzsébet: A Nagyváradi Magyar Tanítóképző Intézetek évszázadai. (Iskolatörténeti vázlat) In: Szabó K. Attila (szerk.): Az erdélyi magyar tanító- és óvóképzés évszázadai (1777-2000). Marosvásárhely, 2009. Lestyán Béla nevét az 1923-1924-es tanévnél (526.) és az egyesült Szt. Orsolya és állami tanítóképzőnél (529.) említi. 26 HM HÍM Hadtörténelmi Levéltár (HL) I. vh. kit. jav. 60296/legs. - Dr. Kiss Gábor őrnagynak a kutatáshoz nyújtott segítségét ezúton is köszönöm.
