Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)
Szoleczky Emese: A nagyváradi 4-esek egyik művésze: csíszentkirályi Lestyán Béla rajztanár (1889 - 1952)
HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK IV. elemi népiskolai tanítói oklevelet, amely a magyar nyelvű elemi népiskolákban való tanításra képesítette őt. Jegyeiből világosan látszik, hogy a rajz, a szépírás, a testgyakorlás és a gyakorlati tanítás volt az erőssége; zenei képességei nem voltak kiemelkedők. Német nyelvből viszont vizsgázott, tehát ezt a nyelvet a magyaron kívül már akkor jó színvonalon beszélte, elsajátította.12 Budapestre került,13 az egyetlen autentikus intézménybe, ahol, ha tanári vagy művészi ambíciókat dédelgetett, megfelelő oktatást kaphatott. A budapesti Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola fő tevékenységi köre a rajztanárok kinevelése volt, ahol egyúttal döntöttek is a növendékek sorsáról: 1897-ben a rajztanárjelöltek képzését radikálisan különválasztották a művészképzéstől. A tanári pálya kis jövedelmű, de biztos megélhetést nyújtott, mivel 1877-től, illetve 1889-től az alsó-, majd a középfokú iskolákban országosan kötelezővé tették a rajzoktatást, remélve ettől „a művészi ipar és a közízlés fejlődését”.14 A rajztanárok a szabadkézi rajz gyakorlása mellett a szerkesztő síkmértan és vetülettan alapfeladatait, szakrajzok készítését sajátíttatták el különböző korú és iskolatípusba járó tanítványaikkal.15 1913. június 17-én a főiskola bizottsága16 előtt képesítő vizsgát tett „Lestyán Béla urat a művészeti és a mértani rajznak a hazai polgári iskolákban, valamint ezekkel egyenrangú iparoktatási és alsóbb tanintézetekben való tanítására” képesnek nyilvánították.17 Összesen 25-en kaptak ebben az esztendőben polgári iskolai rajztanítói oklevelet.18 12 Elemi népiskolai tanítói oklevél. Nagyvárad, 1907. június 3. - LCs_3, LCs_4, LCs_5. 13 Itt folytatott tanulmányai magyarázatul szolgálhatnak arra a kérdésre, hogy mit keresett Lestyán Béla 1909. szeptember 25-től 1911. július 3-ig, majd 1911. szeptember 7-től 1912. július 9-ig, 1912. szeptember 17-től 1913. január 15-ig, végül 1913. február 6-tól 1913. július 16-ig állandóra bejelentve Budapesten, a Batthyány tér melletti Markovits Iván utca 4. számú házban (1913-ban nevezték át a Plébánia utcát. - Az azonosítást Saly Noéminek ezúton is köszönöm.) - Végzés. Budapest, 1934. január 17. - LCs_23. 14 http://www.mke.hu/about/tortenet.php (a letöltés időpontja: 2020. január 19.) 15 Buday Lajos: A magyar rajzoktatás a századfordulón (1895-1915). In: A Szegedi Pedagógiai Főiskola évkönyve 1. 1958. 269-298. http://acta.bibl.u-szeged.hU/17335/l/tanarkepzo_1958_l_269-298.pdf (a letöltés időpontja: 2020. január 19.) 16 A bizottság elnöke Schulek Frigyes műépítész, műegyetemi ny. r. tanár volt, jegyzője dr. Radnai Rezső miniszteri tanácsos. Tagjai: Várdai Szilárd főiskolai igazgató-tanár, dr. Badics Ferenc tankerületi kir. főigazgató, Havranek Ferenc műépítész, főiskolai tanár, dr. Weszely Ödön egyetemi magántanár, székesfővárosi főigazgató, Pórszász József old mérnök, ny. középiskolai igazgató, Edvi Illés Aladár festőművész, főiskolai tanár, Erdőssy Béla festőművész, főiskolai tanár, Benczúr Béla műépítész, iparművészeti iskolai tanár, Stróbl Alajos, a szobrászati mesteriskola igazgató-tanára, Hollós Károly, az Erzsébet Nőiskola tanára, Aggházy Gyula festőművész, főiskolai tanár, Loránfi Antal szobrászművész, iparművészeti iskolai tanár, Révész Imre festőművész, rajztanárképző főiskolai tanár, Kovách Géza rajztanárképző főiskolai tanár és dr. Pasteiner Gyula egyetemi ny. r. tanár. 17 Oklevele a család tulajdonában. 18 Várdai Szilárd (szerk.): Az Orsz. M. Kir. Képzőművészeti Főiskola és a vele ügykezelés tekintetében egybekapcsolt festészeti és szobrászati mesteriskolák és a női festőiskola évkönyve az 1912-1913. tanévről. Budapest, 1913. 44. oldalon a végzettek között ott szerepel Lestyán Béla neve is.
