Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)
Balaho Zoltán: A magyar - csehszlovák határ kialakulása 1919-ben és annak módosítása egy konkrét eseten keresztül. Avagy volt-e népszavazás Susán?
HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK IV. összefüggésbe a susai bíróbottal, ugyanis azoknak a feje koronaformára faragott. Ezeket az 1938-as Szent István-emlékév tiszteletére készíttette Borbély Maczky Emil főispán egy cserépfalusi faragóval, és minden hegyi település bíróját megajándékozta vele.21 Az eddig összegyűjtött adatokból összegzésképpen az alábbiak állapíthatók meg: a történelmi Gömörhöz tartozó Susa az északi hadjáratban viszszafoglalt Felvidék kiürítését követő napokban került csehszlovák megszállás alá, feltehetően egy Ózd irányában indítandó támadás kiindulásaként, vagy csak az ekkorra már a párizsi békekonferencián megállapított magyar—csehszlovák határok délebbre tolásának a szándékával. Tény, hogy a demarkációs vonal három év és két hónapon keresztül az ózdi vasgyártól alig egy-két kilométerre északra húzódott Uraj és Susa között. A község számára a szerencsét az jelentette, hogy a trianoni békeszerződés Magyarország határait meghatározó II. rész 27. cikkében a Cered-Bánréve között húzódó határszakaszt a helyszínen megállapítandó határként tüntette fel, amely.... általában az északra eső Rima és a délre eső Hangony és Tárná medencéinek vízválasztó vonalát követi.”22 Tehát a békeszerződés nem említi konkrétan Susa Csehszlovákiához való kerülését (ellentétben Dobosyval), márpedig ha a leírtakat szó szerint értjük, akkor az Uraj patak partján fekvő falunak Magyarországon kellett maradnia, hiszen ez a patak Ózdon belül egyesül a Hangonnyal, ami aztán a várostól keletre folyik a Sajóba. Amíg a falut északnyugat felől határoló magas dombháttól északra a Rimába folynak a vizek, addig a dombháttól délre a Hangonyba, vagyis az 1922 őszén kijelölt határvonal pontosan a vízválasztó vonalát követi. A trianoni határok pontos kijelölését (politikai döntés) és térképezését (műszaki rész) a békeszerződés 29. cikke alapján nemzetközi határmegállapító/határrendező bizottságok (francia, brit, olasz és japán, valamint az érdekelt államok delegációi) végezték 1921 és 1925 között.23 A bizottságokat a 29. szakaszban leírtak a békeszerződésben foglaltak szigorú betartására kötelezte (erre hivatkozva a francia és csehszlovák delegáltak a Duna és az Ipoly 21 Példa a koronás botra (az upponyi bíró botja): Herman Ottó Múzeum Néprajzi Gyűjteménye, ltsz.: 60.46.1.; a Szent Koronával ékesített bíróbotokról lásd: Veres László: 2000. Bükkszentkereszt. Száz magyar falu könyvesháza. Budapest, 2000. 63. 22 Magyar Törvénytár. 1921. évi törvénycikkek. 1921. évi XXXIII. törvénycikk az Északamerikai Egyesült Államokkal, a Brit birodalommal, Franciaországgal, Olaszországgal és Japánnal, továbbá (...) Romániával, a Szerb-Horvát-Szlovén Állammal (...) és Cseh-Szlovákországgal 1920. évi június hó 4. napján a Trianonban kötött békeszerződés becikkelyezéséről. Budapest, 1922. 212. 23 Suba János: Egy határmegállapító bizottság anatómiája: A magyar-csehszlovák határmegállapító bizottság szervezete 1921-1925. In: Pásztor Cecília (szerk.): „...ahol a határ elválaszt” Trianon és következményei a Kárpát-medencében. Balassagyarmat-Várpalota, 2002. 199-224.
