Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)

Balaho Zoltán: A magyar - csehszlovák határ kialakulása 1919-ben és annak módosítása egy konkrét eseten keresztül. Avagy volt-e népszavazás Susán?

A CSEHSZLOVÁK-MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA I919-BEN ÉS ANNAK MÓDOSÍTÁSA ... alkotta határokról semmilyen vitára nem voltak hajlandók), de megadta a lehetőséget, hogy adott esetben vegyék figyelembe a közigazgatási határokat és a helyi gazdasági érdekeket (de nem az etnikai viszonyokat!).24 A magyar delegáció reményeit a békeszerződéshez csatolt Millerand-féle kísérőlevél is tovább fokozta, amely a határrendezésnél különböző kedvezményeket helyezett kilátásba a magyarok részére, ez azonban a gyakorlatban csak ki­sebb községhatár-módosításokra vonatkozhatott. A gazdasági és közlekedési problémákra való hivatkozással a legjelentősebb sikert Somoskő és Somos­kőújfalu visszaszerzésével érte el a magyar fél (kivéve a Somoskőújfalui várat) 1924-ben, aminek történetét mára már részletesen feltárta a magyar törté­netírás. Sőt az országgyűlés a „Hazatért Falu’! azaz „Pagi ad Patriam reversi” kitüntető cím viseléséről hozott határozatot a két falu esetében, valamint So­moskőújfalu központjában Hazatérés Háza néven ma már emlékhely várja a látogatókat. Az 1921 őszén sorra kerülő néhány napos helyszíni szemlék során a határ menti magyar lakosság panaszáradatot zúdított a bizottságra, tüntetésekkel fejezték ki ragaszkodásukat Magyarországhoz.25 Hogy Susán pontosan mi történt, azt egyelőre nem tudjuk, ezt a közeljövőben majd a határmegállapí­tó bizottság magyar delegációjának az irataiból kell kihámozni. A végered­ményt azonban ismerjük. Léhy Gábor érvei meggyőzőbbnek bizonyultak a csehszlovákokénál. Emlékezzünk, a borsodi főispán a bíróra nehezedő anya­gi és érzelmi nyomásgyakorlásról írt a csehszlovák közigazgatás részéről (jó fizetéssel járó pozíció felajánlásáról lehetett szó, illetve annak hangoztatásá­ról, hogy a már véglegesen Csehszlovákiához került szomszédos Jénén [ma Janice] és Rimaszécsen [ma Rimavská Sec] él a susaiak rokonsága). Mindhiá­ba! A csehszlovákok lemondásában szerepet játszhatott a falu számukra ked­vezőtlen fekvése és nehézkes megközelítése is, ugyanis a vasút által elkerült Susát észak felől csak egy meredek földúton lehetett megközelíteni. A susaiaknak rendkívül nagy szerencséjük volt, csupán egy hajszállal ke­rülte el őket a győztesek „határ át-szabó ollója”. Az eredmény, bár nagyon kis mértékben, de módosította Magyarország új, északi határait, lélektanilag nagy hatást gyakorolt a helyiek, valamint egész Borsod megye hangulatára, életére. Ennek lenyomata a napjainkig megőrzött bíróbot is, melynek mú­zeumi bemutatásával kézzelfoghatóbb közelségbe hozható a trianoni hatá­rok megvonásának lélektelen mechanizmusa és az emberi sorsokra gyako­rolt hatása. 24 Magyar Törvénytár i. m. 212-213. 25 Bacsa Gábor: Határviták Salgótarján térségében (Somoskő és Somoskőújfalu) 1921-1924. In: Pásztor

Next

/
Thumbnails
Contents