Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)
Balaho Zoltán: A magyar - csehszlovák határ kialakulása 1919-ben és annak módosítása egy konkrét eseten keresztül. Avagy volt-e népszavazás Susán?
A CSEHSZLOVÁK-MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA 1919-BEN ÉS ANNAK MÓDOSÍTÁSA ... HŰSÉG FALUJA ÁLLÍTTATTA ózd VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ANNAK EMLÉKÉRE. HOGY A TRIANONI HATÁR MEGHÚZÁSÁT KÖVETŐEN. HÁROM ÉV CSEHSZLOVÁK FENNHATÓSÁG UTÁN. USA lakói Népszavazással «SKK;;g;is ÓZD-susa.2007 Min,,.. 4. kép ■ „Népszavazásos” emlékmű a falu közepén, 2010 (A szerző felvétele) semmit el nem vettek.”10 A kézirat azonban sehol nem tesz említést helyi népszavazásról, még csak utalás szintjén sem. De nem tesz ilyet a korabeli sajtó sem! A Miskolczi Napló 1922. október 21-i, szombati számának „Hírek" rovata a következő információval szolgál, „Ma adták át Susát Magyarországnak” címmel: „A cseh katonai hatóságok ma délelőtt adták át a gömörmegyei megszállott Susa községet, amelyet legutóbb a határmegállapító bizottság Magyarországnak ítélt. A községet a magyar katonai és polgári hatóságok ünnepélyes keretek között vették át. A kormány képviseletében az ünnepségen Borbély Maczky Emil főispán jelent meg. A lakosság leírhatatlan lelkesedéssel üdvözölte a magyar hatóságokat.”11 A beszámoló tehát nem népszavazásról ír, hanem tárgyalásos döntésről, ráadásul az esemény időpontjául október 21-ét adja meg. A szintén Miskolcon megjelent Reggeli Hírlap szombati száma is, „Megtörtént Suza [elírás az eredetiben!] átvétele” című hírében arról ír, hogy „A cseh katonai és polgá10 Ignéczy Béla: Gömör-Kishont vármegye Susa községnek története és leírása. (Kézirat) Ózdi Városi Múzeum Történeti Adattár 447-82. 7. 11 Miskolczi Napló, 22. évfolyam 240. szám 1922. október 21. 2.
