Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)

Huszár Mihály: Dénes Izidor 1919 - A marcali Kohn-Dénes család történetei 1914 - 1920 között

HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK IV.

na (Faragó Ferencné), Margit (Dénes Arnoldné).3 A fiúk már a polgárosodás igénye miatt tanultak, sőt felsőfokú végzettséget szereztek, míg a leányok polgárosodott kereskedőkhöz, értelmiségiekhez mentek férjhez. Mindannyian megmaradtak a hagyományos vallási elvek határain belül. A zsidó vallásból való kitérés a 20. század közepéig egyikőjük családjánál sem merült fel, később viszont jellemző mintává vált.4

A legidősebb Kohn fiú, Antal (1878-1944) Gyulán született, Pesten jogi egyetemet végzett, majd a nevét 1899-ben magyarosította Dénesre, s hozzá hasonlóan mindegyik testvére az új vezetéknevet vette fel. Az ifjú jogász 1904-ben költözött Marcaliba, ahol 1908-ig Mayer Ignác ügyvéd mellett ügyvédjelölt, majd az ügyvédi irodában 24 éven keresztül annak társa volt.5 Pár éven belül szinte az egész családját átköltöztette az Alföldről a somogyi járási székhelyre. A település befolyásos famíliájából, a Marczali-Berger családból választott párt magának, Marczali Henrik (1856-1940) híres történetíró testvérének a leányát vette feleségül.6 1907. október 4-én a budapesti Dohány utcai zsinagógában fogadott örök hűséget Berger Jolánnak (1883-1944).7 Három gyermekük született: Mihály (1908-1993), aki az 1920-as években Franciaországba és Svájcba ment tanulni, majd ott letelepedett; Imre (1910-1973), aki követte apját az ügyvédi hivatásban és Zsuzsanna (1914-1944), aki a helyi malomtulajdonoshoz, Böhm Pálhoz (1904-1944) ment feleségül.8

3 A Kohn-Dénes család leszármazása. Készítette dr. Dénes György. Dr. Dénes Veronika gyűjteménye. Szili Ferenc: Somogy megye 11. világháborús zsidó áldozatainak községsoros névjegyzéke és főbb adatai. In: Szili Ferenc (szerk.): Zsidó sors a Délkelet-Dunántúlon a XVIII. századtól a holokaustig. Csurgó, 2000.189., 232.

4 Dénes György i. m. 96., Deutsch Gábor i. m. 69.

5 Kohn Antal vezetéknevét „Dénesre”-re változtatta a m. kir. belügyminiszter 1899/52542 engedélye alapján. Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár anyakönyvei alapján. Szeghalmy Gyula: Dunántúli vármegyék. Budapest, 1938. 695., Dénes György i. m. 96-97.

6 Berger Jolán szüleié, Berger Miksáé (1851-1927) és feleségéé, Marczali Johannáé (1854-1925), Marczali Mihály főrabbi lányáé volt az a néhány alkalmazottal működő, a családi szóhasználat szerint „ecetgyár”, amely 1940-ig a család megélhetését biztosította. Berger Miksa vagyonos polgárként vezetőségi tagja és igazgatója volt a Marczali Általános Takarékpénztár Rt-nek, résztulajdonosa volt a Münz és Berger nevű üzletházat működtető cégnek, amelyet a harmadik gyermekük, Berger László (1878-1934) irányított. Berger Miksa, Marcali. Központi Értesítő, 1927. július 5. 552. Ld. Huszár Mihály: Marcali első rabbija, Morgenstern/Marczali Mihály élete, identitásának tényezői és kapcsolati hálója. In: Dénes Iván Zoltán (szerk.): Magyar-zsidó identitásminták. Budapest, 2019. 38-39., 41.

7 Házasság. Marczali, 1906. szeptember 16. 8.; Házasság. Pesti Napló, 58. évfolyam 235. szám 1907. október 3. 10. Ekkor kettős esküvőt tartottak, hiszen a sógora dr. Berger/Bertalan Imre (1875-?) a gleichenbergi fürdőorvos, dr. Kentzler József leányát, Kornéliát vette feleségül.

8 Ld. Böhm család fényképei; a Kohn-Dénes család leszármazása. Készítette dr. Dénes György. Dr. Dénes Veronika gyűjteménye.