Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)
Huszár Mihály: Dénes Izidor 1919 - A marcali Kohn-Dénes család történetei 1914 - 1920 között
A KETTÉTÖRT FA ÁRNYÉKA - A MARCALI KOHN-DÉNES CSALÁD HÁBORÚBAN ÉS BÉKEIDŐBEN Dr. Dénes Antal Marcali társadalmának befolyásos és megbecsült alakja lett. A település pénzügyi életében, takarékpénztári ügyészként és a hitközségi vezetés tagjaként egyaránt tisztségeket és feladatokat vállalt.9 Testvére, dr. Dénes Sámuel/Samu (1881-1944) miután 1909-ben elvégezte az állatorvosi egyetemet, 1911-ben testvérei közelében, a Marcali járáshoz tartozó Böhönyén telepedett le és nyitotta meg magán állatorvosi praxisát, később pedig körállatorvos lett, egészen 1944-ig.10 A harmadik fiú, Dénes Sándor (1885-1967) a bátyjaival ellentétben „egyáltalán nem ragaszkodott a továbbtanuláshoz”, így nyomdász lett. Dolgozott a gyulai Doday, a békéscsabai Tevan és a gyomai Kner nyomdákban. 1904 és 1907 között letöltötte a katonaidejét, őrmesterként szerelt le, majd 1912-ben Bosznia-Hercegovina annektálása idején egy évre újra behívták.11 A legkisebb fiú Dénes Izidor, ahogyan a családban nevezték, „Iszkó” (1891-1919) volt, aki a családi emlékezet szerint nagyon művelt ember hírében állt, testvéreihez hasonlóan érettségizett és valamilyen kereskedelmi középiskolai végzettséget szerezhetett, hiszen tisztviselőként dolgozott a bevonulása előtt.12 A DÉNES CSALÁD FÉRFITAGJAI AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN Az Egyenlőség című zsidó felekezeti lap 1917. március 17-i számában Négy fiú és egy vő címmel jelent meg egy írás a Dénes családtagok katonai szolgálatáról. Dénes Antal mint főhadnagy 1916. július 4. óta már orosz hadifogságban volt; Dénes Samu mint katonai állatorvos az olasz fronton, Dénes Sándor mint ezredszámvevő az orosz fronton, Dénes Izidor mint vártüzér-káplán a dalmáciai szerb fronton szolgált. Sógoruk, Presser Sándor is az orosz fronton katonáskodott.13 A beszámoló ugyan nem említette, de a Dénes fiúk másik sógora, a marcali rőföskereskedő, Faragó Ferenc (1888-1944), a Magyar kir. 11. honvéd lovas hadosztály távbeszélő-osztag parancsnokságának őr-9 Marcali szócikk. Újvári Péter (szerk.): Magyar-Zsidó Lexikon. Budapest, 1929. 575., Szeghalmy Gyula i. m. 695. 10 Böhönyén gróf Festetics Sándor, a nyilas párt egyik vezetője volt a legnagyobb földbirtokos. Amikor a „nyilas grófot” országgyűlési képviselővé választották, Dénes Samu kijelentette, hogy amennyiben a gróf akarja, akkor lemond az állásáról és elköltözik. Festetics Sándor viszont marasztalta. Állategészségügy Somogybán. Somogyvármegye, 6. évfolyam 56. (1421.) szám 1910. március 10. 5.; Baross Endre-Takács József (szerk.): Magyarország közhivatalnokainak cím- és adattára. Budapest, 1942. 395., Gál Imre: Gróf Festetics Sándor nyilaskereszteseinek a nyomában Böhönyétől az Enyingi Barna Házig. Esti Kurír, 12. évfolyam 69. szám 1934. március 27. 3.; Dénes György i. m. 98. 11 Dénes György i. m. 96-97. 12 Dénes György i. m. 99. 13 [Szerző nélkül]: A háború körül. Négy fiú, egy vő. Egyenlőség, 1917. március 17. 9-10.
