Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)

Kincses Katalin Mária: A zombori egész alakos Rákóczi-szobor-ügy

Az ELSŐ EGÉSZ ALAKOS RÁKÓCZI-SZOBOR TÖRTÉNETE l6l megtudhatjuk, hogy az ünnepség alkalmára a városban két tribünt állítottak föl, ahol helyet foglalhattak maguknak az egyletek, társulatok és a magán­­személyek is, június 7-éig (lásd a 2. mellékletet). A szegényes hírek közül a legterjedelmesebb - de így is a részvételi ada­tokat eltúlzó és a résztvevők körét felnagyító - hírlapi tudósítást idéztük, melyből világosan kiderül: a szoboravatás gyakorlatilag a Függetlenségi Párt politikai rendezvénye volt, melyről a hivatalos meghívottak köre tanúsko­dik, valamint az, hogy a király köszöntése a ceremónia fókuszában állott. Az országos politikai testületek, társadalmi szervezetek közül pontosan a következők képviseltették magukat: az országgyűlés Képviselőháza, a M. kir. földművelődésügyi minisztérium, 9 vármegye (elsősorban az ország déli vidékéről), 14 város (szintén főleg az ország déli részeiről, például Nagyvá­rad, Szeged, Pécs, Szolnok, Újvidék) képviselői, a Magyar Történelmi Társu­lat, az Erdélyi Közművelődési Egyesület, a kolozsvári egyetem, az Országos Pázmány Egyesület, az 1848/49-es Honvédegylet Országos Egyesülete és a budapesti Nemzeti Kaszinó. A helybéli szervezetek, iskolák, vármegyei és városi hatóságok, a felekezetek, a társaskörök és a jótékonysági célú egye­sületek voltak jelen nagyobb számban, közöttük maga az Irodalmi Társaság és a Délmagyarországi Közművelődési Egyesület tagjai.57 Mindezek alapján megállapítható, hogy sem a gyűjtést, sem a szobor leleplezését nem sikerült az egész országot megmozgató eseménnyé tenni. Zomborban folytatni kí­vánták az előző évtized alatt kialakított Rákóczi-kultusz „hivatalos” menet­rendjét és szokásrendjét, melynek lényege az volt, hogy az igazi szereplők a politikai és egyházi közszereplők, méltóságok, a helyi elöljárók és előkelő­ségek voltak - merthogy csak ők fértek be a templomba, a bankettekre és a kordonon belülre —, a publikum pedig csak a kordonon kívülről, messziről követhette az eseményeket, mintegy „díszletként”. Ugyanakkor láthatjuk azt is - s a korabeli filmfelvétel58 is erről tanúskodik -, hogy a spontán lelkese­dés 1903-hoz s főleg 1906-hoz képest egy bő fél évtized gyors leforgása alatt milyen drasztikusan visszaesett: a film alapján legfeljebb két-háromezer főre becsülhető a tömeg. Nem ez volt a megfelelő pillanat az országos ünneplésre. Ha csak a szo­bor leleplezése előtti néhány hetet, hónapot tekintjük át nagyon vázlato­57 II. Rákóczi Ferenc szobra Zomborban i. m. 92-93. 58 A film ma a belgrádi filmmúzeum gyűjteményében található. Bosnyák Ernő (1876-1963) alkotását legutóbb 2012-ben vetítették le, amikor a zombori Rákóczi-szobor felállításáról kiállítás készült, amelynek rendezője Cirkl Rudolf és Rezicska Károly volt. Lásd a Vajdaság ma hírlapi tudósítását a 10. jegyzetben! Ugyanakkor a film legnagyobb része egy Bosnyák Ernőről készült dokumentumfilmben (Kamerás emberek) ma is látható: https://www.youtube.com/watch?v=KKC33ahX5kg (a letöltés idő­pontja: 2020. január 21., kb. a 33. perc után.)

Next

/
Thumbnails
Contents