Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)

Kincses Katalin Mária: A zombori egész alakos Rákóczi-szobor-ügy

HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK IV. kodik, hogy bár a helyiek készültek rá, de az országos hírverés ellenére nem sikerült országos megmozdulássá tenni az eseményt, legfeljebb regionálissá. Az Újság másnapi számában így számolt be az eseményekről: „Nagyszabású fényes ünnepség keretében leplezték le tegnap a Rákó­­czi-szobrot. A város ez alkalomra lobogódíszt öltött és az utczákon ezernyi néptömeg hömpölygött. Reggel 9 órakor Csernoch János kalocsai érsek fé­nyes papi segédlettel díszmisét pontifikáit, melyen a hatóságok, a katonaság és a felekezetek fejei is részt vettek. Mise után ünnepies felvonulásban óriási néptömeg ment a szoborhoz, hogy jelen legyen a leleplezésnél. Ott voltak a szomszédos megyék és törvényhatósági városok főispánjai, az alispánok és a küldöttségek százai. Az ünnepély a Himnusz éneklésével kezdődött, majd Mari [helyesen: Márki] Sándor dr., egyetemi tanár tartott II. Rákóczi Ferencz életének történetéről ünnepi beszédet. A beszéd közben lehullott a szoborról a lepel és a közönség lelkes éljenzése közben láthatóvá vált Jankovics Sándor [helyesen: Gyula] budapesti szobrász művészies kivitelű munkája, mely Rá­kóczit álló helyzetben ábrázolja, jobb kezében jogarral, balján kard, hátán hosszú palást. Ezután Jászai Mari, a Nemzeti Színház művésznője elszaval­ta Dömötör Pál nyug. kir. táblabíró ünnepi ódáját. Végül a szoborbizottság elnöke, Vértesi, lelkes beszéd kíséretében átadta a szobrot a város polgár­­mesterének. Hauke Imre polgármester a város közönsége nevében átvette a szobrot. A szobor talapzatára a képviselőház, a főrendiház és számos tör­vényhatóság és egyesület koszorúkat tettek le. Délután egy órakor 250 terí­tékes bankett volt a Vadászkürt-szállóban, amelyen Vojnits István főispán mondotta az első köszöntőt a királyra.”55 A híradás nagy vonalakban helytálló, az ott leírt események az ünnepély nyomtatott sorrendjét követik (lásd a 2. mellékletet). Eszerint a leírtakat azzal egészíthetjük ki, hogy előző este, 8-án fél kilenckor tárogatós térzene szólt a városban, s a városi színházban díszelőadást rendeztek (a részletes programról nem sikerült forrást találnom) az úgynevezett Napközi Otthon elnevezésű Egyesület szervezésében (az egyesület alapvetően szegény isko­lás gyermekek élelmezésével foglalkozott56). Június 9-én, vasárnap reggel a szentmise után az ünneplők a szoborhoz vonultak, ahol a Himnuszt a zom­­bori polgári kaszinó dalárdája adta elő. Miután Márki Sándor beszéde alatt a lepel lehullott a szoborról, s a beszédnek is vége volt, a zombori iparos dalár­da fakadt dalra (nem maradt fönn híradás arról, hogy mit énekeltek). Végül a szoboravatás a Rákóczi-indulóval zárult. Az ünnepély sorrendje után a rendezőség kérései szerepelnek, amelyből 55 Az Újság, 10. évfolyam 138. szám 1912. június 11. 16. 56 Trencsény Károly: Körök, egyesületek. In: Borovszky Samu i. m.

Next

/
Thumbnails
Contents