Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)
Kincses Katalin Mária: A zombori egész alakos Rákóczi-szobor-ügy
AZ ELSŐ EGÉSZ ALAKOS RÁKÓCZI-SZOBOR TÖRTÉNETE gyűlt elég pénz ahhoz, hogy lovas szobrot állítsanak, átfogó koncepcióban gondolkodott, illetve ideológiát gyártott az egész alakos fejedelmi emlékműhöz: az álló Rákóczi-szobor szerinte jól illeszkedett a már álló Schweidel- és a jövőben felállítandó Erzsébet királyné-szoborhoz.50 Jankovits Gyula szobrászművész 1910. december 10-én aláírta a 18 000 korona honoráriumot feltüntető szerződést egy 2 méter 82 cm-es bronzszobor elkészítésére, valamint egy haraszti kőből felállított, 3 méter 6 cm magas, 4 méter 20 cm széles talapzat felállítására. A talapzat oldalaira három domborművet vállalt, a kurucok hadáról, az ónodi országgyűlésről, valamint a Rákóczi Rodostóban témában.51 A kisminta a következő év februárjára készült el, s azt a szoborbizottság kiadta bírálatra egy szakmai zsűrinek, amely gyakorlatilag a hasonló kvalitással és megrendelői közegben működő pályatársakból állott. A négy tag: Tóth István (1861-1934) szobrászművész (aki főleg egyházi szobrokat készített), a Székely Bertalan- és Lotz Károly-tanítvány: Kölber Dezső (1874-1945) és a szintén neves Tury Gyula (1866-1932) festőművész, valamint Nemes Mihály (1866-1942) történeti festő volt - utóbbi valószínűleg a történeti hitelesség megállapítása miatt került a bizottságba. A bizottság apróbb változtatásokat javasolt, s ezt követően Jankovits nekilátott a munkának. A szobor nagymintája augusztus végére elkészült, s két újabb bíráló (Francsek Imre építőművész [1864-1920] és egy Kovács János nevű művészeti író) pozitív véleménye után a szoborállítás realizálódhatott.52 A szobor felállításának időpontját Zomborban 1912 májusában tűzték ki: június 10-én a város országos ünnepség keretében készült azt felavatni53 - ezt tanúsítja Vértesi Károly szoborbizottsági elnök Lukács László miniszterelnöknek, sőt, az egész miniszterelnökségnek szóló - romantikus-patetikus, hazafias frazeológiát használó - felkérő, meghívó levele is, melyhez egyből csatolták az ünnepség programtervét is (lásd az 1-2. mellékletet). A miniszterelnök még májusban maga helyett a Bács-Bodrog megyei, egyben zombori főispánt, Vértesi Istvánt delegálta (lásd a 3-5. mellékletet). Az országos tudósítások - ahhoz képest, hogy a helyiek milyen nagy fontosságot tulajdonítottak az ünnepségnek - igencsak szűkszavúan, pár sorban, esetleg a szoborról készített fotóval — számoltak be az eseményről,54 ami arról tanús50 Utóbbi nem realizálódott, de az ötletet valószínűleg ismét Szeged példája adta, ahol a Stefánia-sétányon ekkor már megvolt a királyné mellszobra. Vö.: Délmagyarország, 1. évfolyam 47. szám 1912. október 6. 11. 51 Dömötör Győző i. m. XI.; II. Rákóczi Ferenc szobra Zomborban i. m. 92. 52 Uo. XII. 53 Az Újság, 10. évfolyam 120. szám 1912. május 21. 10. 54 Országos tudósítások: Az Újság, 10. évfolyam 138. szám 1912. június 11. 16.; Vasárnapi Újság, 59. évfolyam 25. szám 1912. június 23.510.; Budapesti Hírlap, 32. évfolyam 138. szám 1912. június 12.15., Uj Idők, 18. évfolyam 28. szám 1912. július 7.45.
