Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)

Kincses Katalin Mária: A zombori egész alakos Rákóczi-szobor-ügy

AZ ELSŐ EGÉSZ ALAKOS RÁKÓCZI-SZOBOR TÖRTÉNETE

Az elmúlt évtizedekben — köszönhetően elsősorban Dávidházy Péter Shakespeare-kultusz jelenségét feltáró, mára klasszikussá vált könyvének és az ennek nyomán kibontakozó, az irodalmi kultuszok területén született kiváló munkáknak,1 amelyek termékenyítőleg hatottak a történeti kultuszok kutatására is - ráirányult a figyelem a történeti személyiségek kultuszára s ezzel összefüggésben a szoborállításokra is.2

A Rákóczi-kultusz fogalmát ekképpen definiálhatjuk: a II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem minden negatív vonástól mentes, szimbolikussá vált alakjához való komplex viszonyrendszer történelmi tudatunkban, kulturális, társadalmi, történelmi emlékezetünkben, sőt, már a kortársi vagy kollektív emlékezetben, valamint a kommunikatív emlékezetben. Ha a Rákóczi-kultuszt egy folyamatosan változó történeti jelenségként fogjuk fel, s annak lényegét, elemeit, összefüggéseit próbáljuk meg feltárni, összetett és szerteágazó feladat elvégzését vállaljuk.3

1 Dávidházi Péter: „Isten másodszülötte” A magyar Shakespeare-kultusz természetrajza. Budapest, 1989. A teljesség igénye nélkül lásd továbbá a Petőfi Irodalmi Múzeum Kultusztörténeti tanulmányok című sorozatának könyveit, különösen: Kalla Zsuzsa-Takáts József-Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás. (Kultusztörténeti tanulmányok 4., a PIM könyvei 13.) Budapest, 2005.; Szilasi László: A selyemgubó és a „bonczoló kés”. Budapest, 2000.; Szajbély Mihály: A nemzeti narratíva szerepe a magyar irodalmi kánon alakulásában Világos után. Budapest, 2005.; Takáts József (szerk.): Az irodalmi kultuszkutatás kézikönyve. Budapest, 2003. Uő: Ismerős idegen terep. Irodalomtörténeti tanulmányok és bírálatok. Budapest, 2007.; Margócsy István: Égi és földi virágzás tükre. Tanulmányok magyar irodalmi kultuszokról. Budapest, 2007.

2 Vö. pl. Tóth Sándor: Nyíregyháza és az aradi Kossuth-szobor. Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2010/3. szám 364-385.; Bertényi Iván: Állt 37 évet. Werbőczy István budapesti szobra. Történelmi Szemle, 56. évfolyam 2. szám 2014. 203-230.; Tímár Árpád: Kis magyar emlékműtörténet. A Tiszaszobor fogadtatása a korabeli sajtóban [1927-1934]. Jelenkor, 57. évfolyam 7-8. szám 2014. 856-866.; Récsei Balázs: A kaposvári Kossuth Lajos-szobor történetéből. In: Somogy megye múltjából, 2014. 61-78.; Ligeti Dávid: „Fény nevére, áldás emlékére!” Gróf Andrássy Gyula lovas szobrának 1906. évi felavatása. In: Veritas Évkönyv 2015. 61-78.; Gerencsér Tibor: A vándorló Bem-szobor. Korunk, 28. évfolyam 5. szám 2017.65-67.

3 (L. következő oldal lap alján.)