Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)
Kincses Katalin Mária: A zombori egész alakos Rákóczi-szobor-ügy
HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK IV. Minden kultusznak kialakul valamilyen szokásrendje, amelynek része a gyakorlatilag szentnek tekintett helyek felkeresése, az ereklyék gyűjtése, azok áhítatos gondozása, az évfordulók megünneplése, szertartásokon való részvétel, de ide tartozik az utcák, intézmények, szervezetek elnevezése stb. is. A kultikus beállítódás alapja soha nem a racionalitás, hanem a rajongó tisztelet, amelynek forrása a hit és/vagy az érzelem. Míg az irodalmi kultuszok kiválóan alkalmazhatók ideológiai törekvések érvényesítésére, addig, úgy vélem, a történeti kultuszok kiválóan alkalmazhatók politikai törekvések érvényesítésére. Az irodalmi, történeti kultuszok egyik legelemibb megnyilvánulása a kultikus személy emlékére, tiszteletére állított szobor- vagy emlékműállítás. Manapság, amikor országszerte, sőt határainkon túl is szinte megszámlálhatatlanul sok lovas-, egész alakos vagy mellszobor, emléktábla, dombormű, emlékoszlop, kopjafa stb. hirdeti a fejedelem dicsőségét, talán megdöbbe-3 A Rákóczi-kultusz témafelvetéseiről lásd: Kincses Katalin Mária: A Rákóczi-kultusz. In: Bódvai András (szerk.): Rákóczi-emlékkönyv. Budapest, 2020. 229-244. - A Rákóczi-kultusz definiálását (többkevesebb sikerrel) korábban is megkísérelte a kutatás. Ezekből idézünk: a Rákóczi-kultusz „históriai menetekben tobzódó szellem és rejtett alternatíva” (utalás a fejedelem 1906-os újratemetésére és talán a függetlenségi törekvésekre a dualizmus időszakában). R. Várkonyi Ágnes: Visszatérés Európába. II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársai hamvainak temetéséről. Magyar Tudomány, 167. évfolyam 10. szám 2006. 1211. Glatz Ferenc szerint a „történetszemléletet történetietlenné” tévő historiográfiai és politikai jelenség, „politikai szándékú »ál-kuruckodás«”. Glatz Ferenc: Történeti kultusz és történetírás. Reflexiók Szekfű száműzött Rákóczi-jához. Történelmi Szemle, 19. évfolyam 1-2. szám 1976. 64. - A kutatás további, konkrétabb megfogalmazásokat tesz, és minősít is attól függően, hogy az a Rákóczi-kultusz történetének éppen melyik fejezetét, kérdését tárgyalja. Eszerint van például erősödő, továbbélő, újraéledő, megújuló Rákóczi-kultusz, van hivatalos, programmal rendelkező, kiüresedett, kettős, sőt, „lappangó” és jelképes Rákóczi-kultusz is. Vö. (a teljesség igénye nélkül): R. Várkonyi Ágnes: Thaly Kálmán és Történetírása. Budapest, 1971.; Köpeczi Béla: A bujdosó Rákóczi. Budapest, 1991.; Kincses Katalin Mária: „Minden különös ceremonia nélkül”. A Rákóczi-kultusz és a fejedelem hamvainak hazahozatala. In: Uő: Tanulmányok a Rákóczi-szabadságharc 300. évfordulóján. Budapest, 2003. 132-177.; Engelbert István: Rákóczi-kultusz Nógrád megyében. Palócföld, 2003. (Különszám: A Rákóczi-szabadságharc emlékezete.) 645-671.; Dokumentumok II. Rákóczi Ferenc és társai újratemetéséhez: 1873-1906. Vál., szerk., jegyz. ellátta es az előszót írta: Halász Hajnal-Katona Csaba-Ólmosi Zoltán. Budapest, 2004.; Köpeczi Béla-Л. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc. Budapest, 2004. 552-562.;/?. Várkonyi Ágnes-Kis Domokos Dániel (szerk.): A Rákóczi-szabadságharc. Budapest, 2004. 623-773.; Köpeczi Béla: A Thököly- és Rákóczi-hamvak felkutatása Törökországban. Magyar Tudomány, 167. évfolyam 10. szám 2006.1205-1210.; Seres István: A törökországi bujdosók sírhelyei és a magyar tudóstársadalom. Magyar Tudomány, 167. évfolyam 10. szám 2006. 1464-1475.; Gayer Viktória: „A szabadság sziklavárában mi fogjuk itt őrizni mindörökre”. II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársainak újratemetése Kassán. Kortárs, 55. évfolyam 10. szám 2011. 81-90.; Ilyés Gábor: „Magyar nyugodtan nem halhat, ha szent hamvaid előtt hódolatát ki nem fejezte”. II. Rákóczi Ferenc emlékezete Kassán. Széphalom, 2013. 79-89.; Gyulai Éva: Bercsényi-huszárok Kassán 1906-ban - Miskolc város és Borsod vármegye Rákóczi újratemetésén. Történelem és muzeológia, 2014. 105-118.; Pap József: A Rákóczi szabadságharc emlékezetének néhány vonása a 20. század elejének Magyarországán. In: Kónya, Péter (szerk.): Snem roku 1715 a Uhorská spolocnosf v 18. storocí. / Az országgyűlés 1715- ben és a magyar társadalom a 18. században. Presov, 2016.167-178.; Tóth Ferenc: A bujdosó Rákóczi. Budapest, 2016.; Uő: „Ex Turcia nulla redemptio! 1717 - II. Rákóczi Ferenc fejedelem török földre lép. Magyar Tudomány, 178. évfolyam 9. szám 2017. 1144-1154.
