Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)

Csekő Ernő: Vöröskereszt-vezetők szerepvállalása az első világháborúban és az azt követő években (Ifj. Leopold Lajos, Simon Elemér)

Vöröskereszt-vezetők szerepvállalása az első világháborúban ... A KÉT ÉLETÚT A VÖRÖSKERESZTIG (TÁRSADALMI ÉS ÉLETRAJZI HÁTTÉR) Simon Elemér és ifj. Leopold Lajos társadalmi hátterében, illetve életútjuk első világháborúig tartó szakaszában számos hasonlóság, illetve párhuza­mosság található (ld. 2. táblázat). Vagyoni helyzetüket, társadalmi állásukat tekintve mindkettőjük a középosztály soraiba, annak is felső szeletébe sorol­ható. Igaz, e felsőközéposztályi pozíció családi hátterüket tekintve eltérést mutat. Hiszen míg Simon Elemér - 1697-ben nemesi rangra emelt - család­ja a történelmi múlttal bíró középbirtokos réteg generációkra visszamenően megyei hivatalt viselő típusának tipikus képviselőjének tekinthető,3 addig a zsidó származású ifj. Leopold Lajos családja, az apa, nagyapa és dédapa há­rom generációjának erőfeszítései révén került a 19. század utolsó évtizedeire Szekszárd és Tolna vármegye gazdasági és társadalmi elitjébe.4 Simon Elemér felmenői közt a 18. századig visszamenően találunk az egymást követő nemzedékek sorában táblabírákat, vezető megyei tisztségvi­selőket: így számvevőt, illetve szolgabírót, a következő nemzedéknél másod­alispánt, még később pedig már első alispánt, 1848. évi országgyűlési köve­tet. Az időrendben negyedik hivatalviselő generáció tagjaként Simon Ele­mér apja, Ödön pedig az alispáni tisztséget követően 1894-től már Sopron vármegye főispáni tisztségét is betöltötte. A Leopold család esetében más a helyzet, bár a gazdasági pozíció és tevékenység mellett a kulturális és szelle­mi szerepvállalásnak is köszönhetően a 19. század utolsó évtizedeiben már e család tagjai is aktív résztvevői voltak a helyi és a vármegyei döntéshozatal­nak, valamint közéletnek. Sőt Leopold édesapja, az 1832-ben már Szekszár­­don született Leopold Sándor5 a neológ egyházban betöltött pozíciói révén, ha úgy vesszük, az egész ország szellemi életében is számottevő szerepet ját­szott. így 1869-től haláláig, 1912-ig a Baranya és Tolna vármegyére kiterjedő hitközségkerület elnöke volt, 1905-től pedig az Országos Iroda alelnökeként a neológ izraelita egyházszervezet második számú vezetőjének számított.6 3 A család 18-19. századi történetéről, hivatalviseléséről ld. Balla Tibor-Dominkovits Péter: Egy sopro­ni főispán a haza szolgálatában. Simon Elemér a nagy háborúban. Sopron, 2019. 9-10. A konferencia óta jelent meg Balla Tibor és Dominkovits Péter bevezető tanulmányaival ellátott képes album, amely Simon Elemér vöröskeresztes főmegbízotti tevékenységével kapcsolatosan is közöl számos fényképet. 4 A család felemelkedésére ld. a család történetéről írt részletesebb munkáimat: Csekő Ernő: Iíj. Leo­pold Lajos élete Szekszárdon. In: Gaál Attila (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve XXIX. Szekszárd, 2007. 413-427.; Csekő Ernő: A nagybérletek családi rendszerének kiépülése a szekszárdi Leopold família esetében (1861-1920). In: Uradalmak térben és időben. Borsy Judit Borbála (szerk.): A Baranyai Történelmi Közlemények 5. Pécs, 2013. 267-335. 5 Édesapja, Leopold Izsák a rendelkezésre álló adatok szerint még Várpalotán született. 6 Amint azt a felekezeti orgánum, zz.EgyenlőségLeopold Sándorra emlékezve írta: „mindenképpen egész ember volt sok alkotórészből összetéve, de tökéletes mintaképe a jó zsidónak és a jó magyarnak. Helyesebben a mély vallásos és nemzeti érzésű magyar zsidónak'! Egyenlőség, 51. évfolyam, 1912. november 3.10-11.

Next

/
Thumbnails
Contents