Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)
Csekő Ernő: Vöröskereszt-vezetők szerepvállalása az első világháborúban és az azt követő években (Ifj. Leopold Lajos, Simon Elemér)
HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK IV. 2. táblázat * Párhuzamos életrajzi csomópontok Ifj. Leopold Lajos Simon Elemér földbérlő, Ózsákpuszta (Tolna vármegye)földbirtokos, Répcecsáford (Sopron vármegye) zsidó polgári család, tipikus 19. századi felemelkedés-történet (nagyapja Leopold Izsák, apja Leopold Sándor: regálébérletek, borkereskedelem, földbérlés, Tolna Megyei Hitelbank) tipikus megyei hivatalt viselő középbirtokos család (apja Simon Ödön alispán, majd főispán) jog- és államtudományi tanulmányok (Budapest) 1897-1900 jog-, illetve államtudományi tanulmányok (Budapest, Berlin) 1894-1900 ügyvédi vizsga (1901) 1905: átveszi az ózsáki bérletet, 2450 kataszteri hold répcecsáfordi birtok, 150-200 kataszteri hold szociológiai és közgazdasági tárgyú publikációk, Társadalomtudományi Társaság, Ady Endre és Babits Mihály barátsága Östör József barátsága Tolna vármegye törvényhatósági bizottság tagja (1907-1918) Sopron vármegye törvényhatósági bizottság tagja (1907-től)-1910: országgyűlési képviselő (nagymartoni választókerület) 1910-1912: a Nemzeti Munkapárt tagja 1910-től a Nemzeti Munkapárt tagja Elemi és gimnáziumi tanulmányokat követően mindketten a budapesti tudományegyetemen, annak is a jog- és államtudományi fakultásán folytatták tanulmányaikat. Simon Elemér ezen évek alatt államtudományi ismereteit a berlini egyetemen is elmélyítette. Az államtudományi képzettség után 1900- ben jogi diplomát is szerzett, 1901-ben ügyvédi vizsgát tett. Az ezt követő években a fővárosban ügyvédi irodát nyitott. Természetesen Sopron vármegyétől, illetve a csáfordi családi birtoktól sem szakadt el végletesen, de a 150-200 kataszteri hold nagyságú birtok mellett az ügyvédi praxis biztosította a saját jogú jövedelmet és a biztos egzisztenciát. Simonnal ellentétben Leopold nem tett ügyvédi vizsgát, tanulmányait követően a Nyugat-Európában tett utazások után hazatért, a család bérletében lévő, Szekszárdhoz közel eső ózsáki gazdaságba tért vissza édesapja mellé. Az 1872-től a család bérletében lévő terület az első évtizedek nagy tőkeráfordításának és aprólékos munkájának eredményeként vált a vízjárta és egy részében kifejezetten vizenyős, mocsaras vidékből termőterületté.7 A Leopold Sándor erőfeszítése 7 Az 1860-as években - korábbi természeti állapotára utalóan - még Ózsák-tó néven emlegetett vidék belvízmentesítése, termőre fordítása, számos épület emelése mindenekelőtt Leopold édesapja, Leopold Sándor érdeme volt. Csekő Ernő 2013. i. m. 289-298.
