Török Róbert et al.: Háborús hétköznapok IV. Tanulmánykötet (Budapest, 2020)
Vastag Gazsó Hargita: A porvárosi Kávé Mátyások - Munk Artúr: A hiterland. A mögöttes országrész háborúja
Vastag Gazsó Hargita: A porvárosi Kávé Mátyások - Műnk Artúr: A hinterland ... Munk Artúr (1886-1955) szabadkai írót, orvost budapesti orvosi tanulmányai, majd óceánjárókon végzett doktori munkája után 1914. július 27-én mozgósították az első világháborúba. 1917-ig katonaorvosként szolgált. 1915. november 1-jétől a császári és királyi 86. gyalogezredének főorvosa volt. írói vénáját a háború alatt is kamatoztatta, hiszen naplót, jegyzeteket, feljegyzéseket vezetett az első világháborúról, katonaorvosi életéről,1 valamint írta és szerkesztette a Ludwig baka nevű, császári és királyi 65. gyalogezred tábori újságját 1917 júliusáig, orosz hadifogságba eséséig. Mint hadifogoly különböző oroszországi helyszíneken dolgozott járványkórházak orvosaként. Időközben megházasodott, gyermeke született, és családjával együtt 1921-ben tértek haza Szentpétervárról, az akkori Petrográdból Szabadkára. Hazaérkezése után Műnk Artúr magánorvosi praxisba kezdett, mellette - szabadidejében szorgosan jegyzetelte - írta megélt háborús élményeit. 1 Műnk Artúr naplója - amely füzetet húgától, Műnk Jolántól kapott az első világháborúban azzal a szándékkal, hogy megörökítse tapasztalatait - a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményében található jegyzetfüzeteivel, noteszeivel egyetemben. Míg az utóbbiakat szinte napi, heti rendszerességgel vezette, naplóját ezek alapján írta időbeni distanciával. Az Életjel Kiadó 1999-ben jelentette meg Napló 1915-1916 címmel. 1. kép ■ Műnk Artúr író és orvos (Petőfi Irodalmi Múzeum, Művészeti Gyűjtemény Fotótára)
