Sallay Gergely Pál et al.: Háborús hétköznapok III. Tanulmánykötet (Budapest, 2019)
Kincses Katalin Mária: Sebesült- és katonaélet a hátországban Házi Jenő visszaemlékezései alapján - Adalékok az első világáborús kórházi sebesültellátás történetéhez
Kincses Katalin Mária: Sebesült- és katonaélet a hátországban ... 77 akadályt, a dolgot meglehetősen húzta-halasztotta. Az én türelmem pedig egyre fogyott, mert a társaság körülöttem kezdett nem tetszeni. Lármáztak, énekeltek és zavarták az embert, ocsmány vicceket beszélgettek és egyáltalán nem voltak figyelemmel aziránt, hogy egy súlyos sebesült van köztük. E körülmények annál idegesebbé tettek, minél inkább kezdett az állapotom rosszabbodni. Alighogy április vége felé az orvos-szigorló jodoformos gézt húzott a sebbe, nemcsak a kötözés lett elviselhetetlenné, hanem az ezt követő állapotom is. Lázam volt, sokszor éles fájdalmakkal, nem tudtam aludni csak nagyon keveset, egyszóval sokat szenvedtem és testi erőm kezdett elhagyni. Ha nagy nehezen felkeltem az ágyamból, mi akkor történt, ha a szükséget kellett elvégeznem, ájulási rohamaim voltak, és alig tudtam magam a mankóimmal, melyeket még Zsolnán kaptam, az eleséstől megóvni. Többször átizentem a klinikára, hogy valamelyik szakavatott orvos jöjjön át és vizsgáljon meg, de több napon át nem méltatták figyelemre kérésemet. Végre egy este eljött hozzám Verebély asszisztense: doktor Hüttl,18 aki alaposan megvizsgált, és amint arcából láthattam, nem valami kedvezőnek ítélte állapotomat. Az ő parancsára aztán kaptam hőmérőt, amellyel magamat reggel és este mérni kellett, mit pontosan végeztem is. Lázam állandóan volt. A legmagasabb, mit észleltem, 39,6°-os volt. Úgy május 10-ike körül az orvos-szigorló Dré-csővel19 kezdett kezelni. Első ízben eltalálta a cső vastagságát és a kötés tűrhető volt, de másodízben vastagabb csövet tolt a sebnyílásba, mint amilyen annak a szélessége volt, úgyhogy fájdalmamban könnyeim zápor módra peregtek és az erős felindulástól csaknem a guta ütött meg. Ezt a kötést sohasem felejtem el. Alighogy megtörtént a kötés, de a fájdalom okozta felindulás még nem múlott el, amikor újból eljött hozzám doktor Hüttl, aki megtapogatva ütőeremet, rögtön észrevette a magas fokú lázamat, minek okát nem tudta meg magyarázni. Mint később kiderült, tífuszra gondolt, ezért vérvizsgálat céljából megcsapolta az alsó jobbkaromat, minek az előzmények után ugyan nem örültem. Egész éjjelen nem aludtam egy szikrát sem. Fájdalmamban és kínomban majd a falra másztam. Reggel azonnal a szigorlót hívattam, és kértem, hogy vegye ki a sebből a csöveket, mert megbolondulok. Annyit tett meg, hogy este újból kötözött és a vékonyabb csöveket rakta be. Amikor kötésváltásra került sor, a világért sem engedtem meg neki, hogy a vastag csöveket rakja be, annál is inkább, mert időközben meghallottam, hogy doktor Hüttl ama tettét a legsúlyosabb fokban elítélte. Még a jodoformos gézt sem engedtem meg neki, hogy húzza a sebbe, hanem 18 Hüttl Tivadar, dr. (1844-1955) - később orvosprofesszor, mintegy negyed évszázadig a debreceni egyetem sebészeti klinikájának igazgatója. 19 Helyesen: dréncső. A gyógyászatban: sebbe illesztett, váladékot vagy folyadékot elvezető cső.
