Sallay Gergely Pál et al.: Háborús hétköznapok III. Tanulmánykötet (Budapest, 2019)
Kincses Katalin Mária: Sebesült- és katonaélet a hátországban Házi Jenő visszaemlékezései alapján - Adalékok az első világáborús kórházi sebesültellátás történetéhez
HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK III. csak egyszerűen ráhelyeztettem a seb felületére. Ezáltal felesleges fájdalomtól kíméltem meg magamat és elértem, hogy a lázam csökkenni kezdett. (...) Amire oly nagyon vágytam, az végre május 17-én délután teljesült. Verebély megengedte, hogy átmenjek a Mária-kongregáció Otthon kórházába.”20 Az 1912-től a budapesti Horánszky utcában lévő jezsuita, úgynevezett Jézus Szíve Szövetség Kongregációs Otthon (a Jézus Szíve Társulatok Szövetségének székháza) az első világháború alatt egyúttal (nem hivatalos) hadikórházként is működött. A Mária kongregáció pontos neve: Isteni Szeretet Leányai Kongregáció. A rendet Lechner Mária Franciska21 alapította 1868-ban Bécsben. A jezsuiták fennhatósága alatt működő női szerzetesek voltak tagjai, a Pesti Jézus Szíve templomigazgatósághoz, azaz a pesti jezsuita templomhoz tartozott a rend, ami a VIII. kerületi Mária utca 25. szám alatt állott. A jezsuiták 1888-1891- ben építették Kauser József22 tervei szerint rendházukat. 1909-ben szentelték föl. Egészen 1950-ig a templom és a hozzá kapcsolódó kongregációs ház, ami a Horánszky utca 17. alatt állott, a jezsuiták budapesti központja volt. A Mária-kongregáció tehát (Cogregatio Mariana) egy katolikus hitbuzgalmi egyesület, amely Loyolai Szent Ignác (1491-1556) lelkisége és tanítása nyomán az ifjúság nevelését végezte. Olyan vallásos társulat, amelynek feladata, hogy tagjait a Mária-tisztelet gyakorlása által az önmegszentelés és apostolkodó buzgalom magasabb fokára nevelje. Kongregációk alakítását a megyés püspök engedélyezi, s nemek, életkor és foglalkozási ágak, műveltségi szintek szerint szerveződnek. Magyarországon a jezsuita atyák lelki és gyakorlati irányításával működtek. 1907-ben országos szövetségbe tömörültek.23 Magát a kongregációs otthont 1912. november 25-én adták át és szentelték fel ünnepélyesen, amelyről a Budapesti Hírlap másnapi száma24 így számolt be: „A magyar katolikus egyháznak papsága és hívei részvételével érdekes ünnep volt tegnap délelőtt a fővárosban: átadtak rendeltetésének egy olyan intézményt, mely a hitélet, a neveléspedagógia javára nagy szolgálatokat tesz. Ez az intézmény a magyarországi kongregáció felsőbb iskolai internátusa és kápolnája, a melyek egy hatalmas Horánszky-utcai palotában találtak hajlékot. A fölszentelés és fölavatás az országos kongregációs nagygyűlés tanácskozásainak keretében folyt le, a hercegprímás képviselője, a főpapság és 20 Napló, II. füzet, 1915. április 20. - május 17. 21 Lechner Mária Franciska (1833-1894) - szerzetes. 22 Kauser József (1848-1919) - építész. Stílusa a historizmushoz áll a legközelebb. Ezen kívül több templomot, középületet épített Budapesten. Ybl Miklós halála után ő fejezte be a Bazilika építését. 23 Magyar Katolikus Lexikon. http://lexikon.katolikus.hu/P/Pesti%20J%C3%A9zus%20Sz%C3%AD- ve%20templomigazgat%C3%B3s%C3%Alg.html (a letöltés ideje: 2017. október 30.) 24 Budapesti Hírlap, XXXII. évfolyam 279. szám 1912. november 26. 81-82.
