Sallay Gergely Pál et al.: Háborús hétköznapok III. Tanulmánykötet (Budapest, 2019)
Gereben Ferenc: A Nagy Háború egy polgárlány levelezésének tükrében
Gereben Ferenc: A Nagy Háború egy polgárlány levelezésének tükrében 4. kép • „A fiúk búcsúztatása. (Pozsony) 1916. augusztus” (Aranka a harmadik sorban balról az első, Stromszky Andor a második sorban balról a második.) 1916. szeptember 28-án keltezett lapja révén - hosszú idő után - ismét találkozhatunk a dolgozat elején megismert Kesztler András/Andor nevével. Ő Aranka fiatal nagybátyja, aki császárvadász hadnagyként még 1914 novemberében esett fogságba. Most a szibériai Nyizsné-Ugyinszkból írt speciális hadifogoly-lapot. (Erről a fogolytáborról - egy karitatív látogató jelentése nyomán - tudjuk, hogy viszonylag emberséges viszonyok uralkodtak benne.32) Az orosz cenzúra miatt a lap német nyelven íródott. A feladó tintával, mintafüzetbe illő írással (ez a mellékelt címzéses oldalon is látszik) köszöni meg a 30. születésnapjára küldött jókívánságokat, és külön köszöni Aranka édesapjának (saját bátyjának) az ötletet, hogy egy adott cégtől könyvet rendelhet magának. (Már meg is rendelte!) Fényképeket kér, és „a boldog viszontlátás reményében” búcsúzik. 32 Huszár Andorine (született Vécsey bárónő) vöröskeresztes megbízottként nem sokkal Kesztler András/Andor lapjának megírása után, 1916 októberében látogatta meg Nyizsné-Ugyinszkot, ahol főleg magyar (legénységi és tiszti) foglyok voltak. A tapasztaltakkal általánosságban meg van elégedve: a tábor egy erdővel borított dombsor lábánál álló volt laktanyában van elhelyezve, „javuló körülmények között”. Lásd: Baja Benedek-dr. Lukinics Imre-Pilch Jenő-Zilahy Lajos (szerk.): Hadifogoly magyarok története. II. kötet. Az oroszországi hadifogság és a magyar hadifoglyok hazaszállításának története. Budapest, 1930. 227.
