Sallay Gergely Pál et al.: Háborús hétköznapok III. Tanulmánykötet (Budapest, 2019)

Gereben Ferenc: A Nagy Háború egy polgárlány levelezésének tükrében

Gereben Ferenc: A Nagy Háború egy polgárlány levelezésének tükrében 31 a keserű visszavonulás következik Magyarország területére. Pongrácz Károly az ezredtörténet szerint október 18-án, járőrszolgálat közben felbukik a lová­val, és vesevérzéssel kórházba kerül.19 Aranka új emlékkönyvét tehát Pongrácz hátországi lábadozás közben dí­szíthette fel rózsáival, egy nagyon kemény háborús negyedév után: ezek a rózsák és az inkább sár-, mint zöld színű táj egy nagyon sok vért és szenve­dést látott ember keze munkája. (És amíg ő lábadozik, november végén baj­társai a Kárpátokon át betörő oroszok ellen vívnak egy nagyon véres csatát Cirókaófalunál, amelyben Pongrácz 6. százada különösen nagy veszteségeket szenved, és az ezred nyolc tisztje esik el vagy kerül fogságba.20) A levelezésben ugyan nincs nyoma, de a bécsi Kriegsarchiv adataiból tudjuk, hogy Pongrácz 1915. május 1-27. között ismét a harctéren volt, és - feltehetőleg a gorlicei áttörést követő, Galícia visszafoglalásáért indított offenzíva során - ismét megsebesült.21 1915. július 1-jén főhadnaggyá lép­tették elő, s így vonul be október 20-án ismét ezredéhez, amely ez idő tájt az oroszországi Volhíniában, Gorodok térségében (ahol az orosz harctér első nagy csatái dúltak) állomásozik.22 Október 28-án ír Arankának egy tábori lapot: „Kedves Rica! Legszívélyesebben üdvözöllek Benneteket a lövészárok hideg, hóborított mélyéből. Na de azért nagyon jó dolgom van és ami a fő: hála Istennek egészséges vagyok. Mesés kis földgunyhóm van és abban írom ezen sorokat, fölöttem pedig repülnek a golyók (...).” A lap bélyegzőjéből az is kiderül, hogy Pongrácz immár a 12. huszárezred gépfegyverosztagát vezeti. Közben, 1915 májusában új front nyílott: Olaszország is hadat üzent a Monarchiának. Schmidt Károly - hosszú kiképzés és kiképzőtiszti tevékeny­ség után - az év végén az olasz harctér dél-tiroli szakaszára került frontszol­gálatra. (Épp ideje volt: már égett a harci vágytól, és augusztus 15-i képes­lapján arról panaszkodott Arankának, hogy linzi kiképzőtáborukat „Duna Életbiztosító Társaságnak” csúfolják az emberek.) 1915 őszén kezdenek kiérkezni a frontra a Schmidtnél és Pongrácznál fia­talabb levélírók. Keresztesi István hadapródjelölt (ő nem rokon) 1915. no­vember 13-i keltezéssel küld egy tábori lapot az „északi” (orosz) harctérről. (A budapesti hadilevéltár adata szerint ebben az évben sorozták, és kiképzés után szeptember 28-án került ki a frontra.23) Keresztesi a magyar királyi 21. honvéd gyalogezredben szolgál szakaszparancsnoki beosztásban. Azt írja, 19 A cs. és kir. 12. huszárezred a világháborúban, i. m. 24. 20 Nemestóthy-Szabó Béla i. m. 68-70. 21 ÖStA/KA Offiziersbelohnungsakten/74085. 22 A cs. és kir. 12. huszárezred a világháborúban, i. m. 77. 23 HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Levéltár (a továbbiakban: HM HIM HL) I. világ­­háborús legénységi kitüntetési javaslatok/27046. sz. Keresztesi István.

Next

/
Thumbnails
Contents