Sallay Gergely Pál et al.: Háborús hétköznapok III. Tanulmánykötet (Budapest, 2019)
Szőts Zoltán Oszkár: A Századok, a Hadtörténelmi Közlemények és az első világháború 1945 előtt
HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK III. ilyen típusú írások: Somorjay Jenő: A 11. honvéd lovashadosztály működése, 1915. aug. 25-től szept. 9-ig (1931) és A cs. és kir. 1. lovashadosztály működése 1914 augusztusában (1933),48 Ajtay Endre: A Magúra Casinului védelme 1917. július és augusztusban (1932) és A m. kir. 5. honvéd lovashadosztály a dobronoutzi ütközetben (1915. június 25.) (1940),49 Lütgendorff Kázmér: A cs. és kir. 31. hadosztály a belchatówi csatában (1914) (1932) és A cs. és k. 31. gyaloghadosztály üldözőharcai 1914. dec. 15-től az év végéig (1933),50 Suhay Imre: A cs. és kir. 8/2. lovasüteg szerepe, 1916 júl. 28-án (1936) és Tüzérségünk szerepe az uscieczkói hídsánc védelmében (1941),51 Loncarevic- Syposs Nándor: Tüzérségünk Belgrád bevételénél, 1915 októberében (1940)52 és Nyáry Iván: A 41. honvédhadosztály a Stochod mellett (1916) (1941).53 A tanulmányok következő csoportját azok alkotják, amelyek valamelyik területhez kapcsolódóan, nagyobb időintervallumban (akár a háború egészében is bizonyos esetekben) vizsgálódtak. Ezek az írások az orosz, a román vagy a szerb front eseményeit tárgyalták, de idesorolandó Karojlovic Oszkár kétrészes Magyar katonák a világháború török harcterein című tanulmánya is 1926-ból.54 Az orosz fronthoz kapcsolódó eseményeket tárgyalják Pogány Sándor: Magyar vörös katonák Oroszországban (1919-1921),55 Zsuífa Sándor: Magyarok a világháborúban és orosz hadifogságban (1934)56 és Bialoskórski Ödön: Alexejev, Evert, Bruszilov és az 1916-i nagy orosz hadisikerek (1940)57 című cikkei. A román fronthoz Gagyi Jenő: Az 1916-i oláh támadás előzményei (1925),58 Kratochwill Károly: Emlékezés a székely hadosztályról (1918-1919) (1929),59 Miles Slovacus: Tót honvédek véres harcai Erdélyért, 1917-ben (1931)60 és Lütgendoríf Kázmér: Gyergyó felszabadítása 1916 őszén (1934)61 című írásai kapcsolódnak. A szerb front esetén pedig Németh Lajos: Elfoglalhattuk volna-e Belgrádot 1914. július 25-én? és a kétrészes Az 1914. évi hadjárat Szerbia és Montenegro ellen című 1925-ös,62 valamint Suhay Imre: A Monarchia katonai kormányzóságának tevékenysége Szerbiában, 1916-1918-ban című 1943-as63 cikkeit kell megemlíteni. A következő cikkcsoportot azok az írások alkotják, amelyek valamely fegyvernem vagy konkrét alakulat első világháború alatti tevékenységét tekintik át a háború egésze folyamán. Ide a következő cikkek tartoznak: Schwarzer Jenő háromrészes Magyar huszárok a világháborúban,64 Rákosi György: A 19. vadász-zászlóalj múltja és szereplése a világháborúban,65 Madarász László: Repülőink a világháborúban66 és Hardy Kálmán: Dunai flottillánk a világháborúban67 című írásai. Négy olyan cikk van, amelyet egyik felsőbb kategóriába se lehet besorolni. Udvary Jenő: Psychológiai megfigyelések a harcztérről (1914-1918) című írásának alapja az a jelentés volt, amelyet a szerző ezredparancsnoka megbízásából állította összet az osztrák-magyar főparancsnokság számára 1918 júni
