Sallay Gergely Pál et al.: Háborús hétköznapok III. Tanulmánykötet (Budapest, 2019)
Szőts Zoltán Oszkár: A Századok, a Hadtörténelmi Közlemények és az első világháború 1945 előtt
Szőts Zoltán Oszkár: A Századok, a Hadtörténelmi Közlemények és az első ... usában. A jelentéseket azért gyűjtötték, hogy alapanyagul szolgáljon a „hadi iskolai előkészítő tanfolyam czéljaira”.68 Ebből fakadóan főként a legénység harcra motiválásáról és harci kedvének megtartásáról olvashatunk itt. Nem olyan típusú elemzésről van tehát szó, mint amilyet például John Keegan A csata arca. A közkatonák háborúja 1415-1916 című monográfiájában olvashatunk.69 Lánghy Emil Együttműködésünk a németekkel a világháború első időszakában című írásában a német és az osztrák-magyar vezérkar közötti tárgyalásokat, egyeztetéseket elevenítette föl 1914 októberéig bezárólag, valamint ezek hatását az osztrák-magyar haderő felvonulására.70 Doromby József Adatok a magyar csapatok szerepéhez az 1918-i összeomlásban című írásában az osztrák, Österreich-Ungarns letzter Krieg címet kapott világháborús sorozat VIE, utolsó kötetéhez fűzött néhány észrevételt. A szerző szerint az osztrák kötetben olyan állítás szerepel, hogy az arcvonal október 27-ei összeomlásának előidézői all. honvéd lovashadosztály és az eszéki 7. hadosztály voltak. Ezt az állítást Doromby József leegyszerűsítőnek és a magyar csapatok harcértékére nézve dehonesztálónak tartotta, ezért ki akarta igazítani. Szerinte mindkét hadosztály tisztességgel harcolta végig a háborút, ezért pillanatnyi harcérték-gyengülésük okait külső körülményekben kell keresni. All. honvéd lovashadosztály az olaszok oldalsó támadása miatt demoralizálódott, a 7. hadosztálynál pedig az okozta a problémát, „hogy a hátországi hírek éppen azokban a kritikus napokban jutottak el a csapatokhoz, amikor a legszívósabb ellenállás kellett volna’’.71 Azaz, a Dolchtoss-elmélet itt is kap egy kis teret. Az 1927-es évfolyamban jelent meg Mayer-Csejkovits Károly A nagy háború fontosabb tapasztalatai, magosabb katonai megvilágításban című írása.72 Mayer-Csejkovits szerint a katonai irodalom azért törekszik a világháború tapasztalatainak felismerésére, megállapítására és hasznosítására, mert ezekre a tapasztalatokra épül a haderő kiképzése béke idején, amiből az is következik, hogy minden új háború nagyjából ott folytatódik katonailag, ahol az előző abbamaradt.73 Tanulmányában a terjedelmi korlátokra tekintettel nem az első világháború tapasztalatait kívánta összegezni, hanem néhány, szerinte kevésbé tárgyalt gondolatot akart megvilágítani. Az egyik ilyen az, hogy mivel rövid háborúk során általában gyorsan eldőlt a küzdelem, sokan azt gondolták, hogy a háború megindításával a katonaság veszi át a diplomácia feladatát. A világháború megmutatta, hogy ez tévedés, az állampolitika háború alatt sem szünetel, a hadsereg pedig pusztán annak egyik eszköze.74 A modern háború ráadásul az állami élet minden ágazatára kiterjed, azaz nemcsak fegyveres küzdelem, hanem „egyszersmind párhuzamos politikai és gazdasági mérkőzés is, mely utóbbi annál mélyrehatóbban érvényesül, minél több idő áll rendelkezésre, hogy érvényesülhessen”.75 A katonai stratégia
