Sallay Gergely Pál et al.: Háborús hétköznapok III. Tanulmánykötet (Budapest, 2019)
Szőts Zoltán Oszkár: A Századok, a Hadtörténelmi Közlemények és az első világháború 1945 előtt
Szőts Zoltán Oszkár: A Századok, a Hadtörténelmi Közlemények és az első ... történetével vagy egy személy életrajzával foglalkozó írások - magyarok és idegen nyelvűek egyaránt.40 Utóbbiban a német nyelvű dominált, emellett több francia nyelvű könyv is terítékre került. A folyóirat szerkesztőségét tehát nagyjából minden érdekelte, ami kapcsolódott az első világháborúhoz. A recenzióírók közül ki kell emelnem Suhay Imrét, aki összesen 28 ismertetőt tett le az asztalra ebben a periódusban, ezzel toronymagasan a legnagyobb számút produkálva. (A második helyezett Ajtay Endre tízet jegyzett.) A szerzők között a korszak számos jelentős katonai szakíróját megtaláljuk, így Aggházy Kamiit, Breit Józsefet, Czékus Zoltánt, Doromby Józsefet, Gabányi Jánost, Gyalókay Jenőt, Markó Árpádot vagy Pilch Jenőt. A korszakban összesen 53 olyan tanulmány jelent meg a folyóirat hasábjain, amely az első világháború valamelyik aspektusát tárgyalta. A legjellemzőbb tanulmánytípus a valamilyen harctéri eseményt valamely katonai egység nézőpontjából tárgyaló írás, amelyben - a szerzők első világháborús részvételét tekintve nem meglepően - a személyes tapasztalatok is szerepet játszanak a Hadilevéltár iratanyaga mellett. Rendszeres jegyzetelést nem minden esetben találunk a szövegekben. Ilyen típusú írások az 1919-1921-es számból Karg György Hadihajóink részvétele a Lóvéén bevételénél, Sznistsák Béla Áthajózás a Drinán és a Piavén és Vadnai Emil Részletek a 10-ik isonzói csatából című írásai.41 Az 1922-1923-as számban Braun Tivadar Hajóhadunk első haditette (1915), Godányi Ernő Az agasui ütközet (1916. október 17.), József főherceg A 31. hadosztály a komarnói ütközetben s a reá következett visszavonulásban (1914. szept. 8-14.), Rákosi György Durazzo bevétele, valamint Stielly Walter Részlet a 41. honv. hadosztály kárpáti harcaiból (1915. március) című írásait olvashatjuk.42 Az 1924-es évfolyamba két ilyen cikk került be: Nagy Vilmos A nagyszebeni csata jelentősége és méltatása Erdély felszabadításának szempontjából (1916.), valamint Varga Sándor A cebrów-worobijówkai harcok 1916. június és július havában című munkái.43 Ebbe a kategóriába tartozik Marschalkó Jenő A 2. honv. gy. ezred szerepe a przemysli áttörési kísérletben (1915. márc. 18., 19.) című 1925-ös és Nagy Vilmos A 3. hadsereg átkelése a Dunán és Belgrád elfoglalása, 1915. okt. 6-10. című 1926-os cikke is.44 1927-ben Karojlovic Oszkár közölt háromrészes tanulmányt A cs. és kir. 29. tábori vadászzászlóalj a komarówi csatában (1914. aug.) címmel.45 1928-ban Füspök József A cs. és kir. 4. lovashadosztály harcai Jaroslavicenél 1914. augusztus hó 21-én, Nagy Aurél pedig A cs. és kir. 4. huszárezred 4. századának tevékenysége, 1914. augusztus 12-15. címmel közölt cikket.46 Az 1929-es évfolyamban Németh József A cs. és kir. 2. hegyidandár átkelése az Albán-Alpokon 1916 februárjában, Sajó János Egy magyar csoport szerepe Havasalföld meghódításában (1916) és Szász Ágost Egy szerb zászlóalj foglyulejtése (1914) című írásait olvashatjuk.47 További i i
