Sallay Gergely Pál et al.: Háborús hétköznapok III. Tanulmánykötet (Budapest, 2019)
Kaba Eszter: "Hadifogoly felesége voltam" - Női életutak az első világháborúban
Kaba Eszter: „Hadifogoly felesége voltam” a szovjet törvények szerint szabályosan köttettek is - Magyarországon nem tekinthetők érvényesnek. Sömjén amellett, hogy az elutasítás érvei között a Szovjetunió jogállamiságának kérdését és a szovjet erkölcs erkölcstelenségét taglalja, elég sajátosan érvel a szovjetházasságok érvénytelensége mellett: arra hivatkozik, hogy a hadifoglyok zöme sem tekinti érvényesnek a kint kötött házasságát, valamint számba veszi a megélhetési viszonyok kényszerítő hatását, az orosz feleségek és hozzátartozók lelki terrorját és azt is, hogy „sok esetben a hadifogoly csak úgy kapott engedélyt a hazatérésre, ha a hadifogolyszállítmányba besorozása előtt házasságot kötött azzal a nővel, akivel együtt élt”36. Sztehlo a Budapesti Hírlap hasábjain reagált Sömjén cikkére.37 Válaszában kiemelte, hogy mint Sömjén cikkéből megtudható, az Igazságügyi Minisztérium a fent említett törvényi szakaszt (113. §) ezekre a házasságokra nézve nem tartja elfogadhatónak, azzal az indoklással, hogy a szovjet kormány által létesített államalakulat ideiglenes, így a szovjet törvények nem tekinthetők az orosz nép állami jogszabályainak. Utóbb, hogy a szovjet rendszer mégsem omlott össze, azzal indokolták ezeknek a frigyeknek az érvénytelenségét, hogy a szovjet törvény annyira ellenkezik „az európai civilizáció által vallott keresztény erkölcsi felfogással, hogy a benne szabályozott házasságot egyébnek, mint ágyasságnak tekinteni nem lehet, és azért az a magyar honos, aki Oroszországban a szovjettörvény alakszerűségeinek megtartásával házasságot köt, egyáltalában nem lépett házasságra”. Sömjén cikkében ismertette az orosz törvényi szabályozást is, amely szerint a kint kötött házasságok a felek kölcsönös akaratából és anyakönyvvezető előtt köttetnek - ez Sztehlo szerint épp elegendő feltétel ahhoz, hogy Magyarországon törvényesnek tekintsék ezeket a kapcsolatokat. írásában azt is hangsúlyozta, hogy amennyiben itthon nem ismerik el a kint kötött házasságok érvényességét, úgy valójában azoknak a férfiaknak kedveznek, akik hazatérve magukra hagyják oroszországi feleségüket és gyermekeiket, vagy éppen itthon hagyott családjukról megfeledkezve a kettős házasság bűnében élnek. Az tehát, hogy hosszú éveken át nem született egységes álláspont a szovjetházasság érvényességének kérdésében, egyértelműen a férfiaknak kedvezett. A házasságot ugyanis csak akkor tekintették egyértelműen érvényesnek, ha azt a magyar hatóságok előtt újra megkötötték, a gyerekeket pedig akkor törvényesítették, ha a házasságkötés után a férfi azokat a sajátjainak ismerte el. 36 Sömjén László: Szovjetházasságok. Magyar Jogi Szemle, 1926/9. 368-384. 37 Sztehlo Kornél: A szovjet-házasságok. Budapesti Hírlap, XLVI. évfolyam 249. szám 1926. november 26. 2-3. T ■
