Sallay Gergely Pál et al.: Háborús hétköznapok III. Tanulmánykötet (Budapest, 2019)
Kaba Eszter: "Hadifogoly felesége voltam" - Női életutak az első világháborúban
HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK III. A Kúria végül 1929-ben hozott egy olyan határozatot, amelyben leszögezte: semmisnek tekinti az olyan szovjetházasságokat, amelyeket kizárólag az anyakönyvvezető előtt kötöttek meg, azokat azonban, amelyeket egyházi méltóságok előtt (azaz római vagy görögkeleti templomban), érvényesnek ismeri el. A Kúria ezen ítéletének ellentmond az, hogy ugyanakkor az Igazságügy Minisztérium is elismerte, hogy az orosz állampolgárok (vagyis jelen esetben a nők) nem hivatkozhatnak Magyarországon arra, hogy kint kötött házasságuk érvénytelen, vagyis amíg a szovjetházasság a szovjet jog szerint nincs felbontva, addig Magyarországon nem köthetnek újból házasságot. Ezzel valójában egy paradoxon keletkezett: a jog az orosz állampolgárnak a szovjet szervek előtt a szovjet jog szerint megkötött házasságát alakilag érvényesnek tekintette, a magyar állampolgárok részéről kötött szovjetházasságot viszont nem létezőnek.38 Az 1930-as években még elő-előkerült a lapok hasábjain a szovjetházasság kérdése, de ekkor már nem csak válásokról, hanem örömteli eseményekről is beszámoltak - miután kimondták a szovjetházasságok érvénytelenségét, presztízskérdést csináltak abból, hogy az ekkor hazatért egykori hadifoglyok családját elfogadja a magyar társadalom (és a jog). Az Est 1938-ban egy különleges keresztelőről közölt fényképes tudósítást: egy magyar-orosz házasságból született négy gyermek ettől fogva keresztszülőjének tudhatott egy rendőrfőtanácsost és egy igazi arisztokratát is, gróf Bethlen Márta személyében.39 38 Szászy István: Nemzetközi magánjog. (Az MTA Jogtudományi Bizottságának kiadványsorozata, 9. szám.) Budapest, 1938. 378., 413., 430. 39 Az Est, XXIX. évfolyam 178. szám 1938. augusztus 9. 5.
