Sallay Gergely Pál et al.: Háborús hétköznapok III. Tanulmánykötet (Budapest, 2019)
Kaba Eszter: "Hadifogoly felesége voltam" - Női életutak az első világháborúban
Kaba Eszter: „Hadifogoly felesége voltam” sokan kényszerültek pusztán anyagi okoknál fogva arra, hogy kezdeményezzék ezt az eljárást. Akadtak olyanok is, akik másképp döntöttek, és még a húszas évek végén, a harmincas évek elején is családtagjaik hazatérésében reménykedtek - erről tanúskodnak azok a rövid híradások, melyeket a Szovjetunióban megjelenő magyar nyelvű lapokban, a Kis Újságban és a Sarló és Kalapácsban tettek közzé a hozzátartozók. AZ OROSZORSZÁGBÓL HAZAHOZOTT FELESÉGEK HELYZETE A hadifogoly-feleségek másik nagyobb csoportjához tartoztak azok az asszonyok, akik eleve hadifoglyokkal házasodtak össze - az ő életükből kimaradt a férj hazatérésére való várakozás, történetük azonban legalább annyira fordulatos, mint már említett társaiké. A fennmaradt naplók, visszaemlékezések tanúsága szerint a bizonytalan ideig tartó tábori élet és az állandósult nőhiány minden foglyot megviselt. A hadifogolytáborba érkező, élelmiszert, pénzt vagy más segélycsomagot szétosztó vöröskeresztes hölgyek látványa is hatalmas dolognak számított, a látogatások után napokig tárgyaltak kinézetükről, hangjukról, azok a foglyok pedig, akiknek még egy kitüntető női kézfogás is jutott, valósággal a föld fölött jártak az örömtől.21 Ez a nem természetes helyzet okozta, hogy a hadifoglyok sokszor képzeletbeli barátnőt választottak (amihez legtöbbször egy újságban megjelent fénykép adta az ihletet), illetve érdeklődésük az oroszországi nők felé fordult.22 Sokan megnősültek kint Oroszországban és feleségeiket, gyermekeiket is magukkal kívánták hozni Magyarországra, ami a hazatéréskor egész sor jogi problémát eredményezett és anyagi természetű kérdéseket vetett fel. A magyar kormány a Magyarországon honos foglyok hazaszállítására nem rendelkezett elegendő pénzzel - egyrészt a társadalom szolidaritására, másrészt külföldi segítségre támaszkodva próbáltak gyűjteni a férfiak hazahozatala érdekében. Huszár Károly egykori miniszterelnök még Amerikában is járt, hogy az ottani magyaroktól gyűjtsön pénzt a foglyok számára.23 A szűkös anyagi keret miatt merült fel a kérdés, hogy az idegen - jelen esetben orosz - nőket és gyermekeiket egyáltalán hazaszállítsák-e, hiszen min-21 Leopold Ehrenstein: Der Fall der Festung Przemysl. Der sibirische Engel Elsa Brändström. Bratislava (Pressburg), 1937. 22 Az orosz nőkről hosszabban ír Kohányi Kálmán tartalékos zászlós naplójában. Kaba Eszter: „Drága jó szüleim!” Kohányi Kálmán naplója az orosz fogságból, 1914-1915. Múltunk, 2018/2. 26-62. 23 Huszár Károly agitációs útja Amerikában. Pesti Hírlap, XLII. évfolyam 128. szám 1920. május 29. 1. I I
