Hornyák Balázs: Füstös múltunk. A dohányzás és a hazai dohánygyártás története a kezdetektől 1945-ig (Budapest, 2019)
A dohánynövény jellemrajza
9 A dohánynövény őshazája Közép- és Dél-Amerika, bár növénygenetikusok szerint az Andok vidékéről, a mai Peru és Ecuador területéről származik. Mindenesetre már az inkák, maják és aztékok is megszámlálhatatlan módon éltek vele: az orrukba tömték, rágták, ették, itták, testükre kenték, golyócskák formájában a szemükbe tették vagy végbélkúpként alkalmazták. A rítusokban a füstöt a harcosok arcába lehelték szerencsét remélve, vetés előtt a szántóföldre szórták, az isteneknek áldoztak vele, szexuális aktus előtt levét a nőkre fröcskölték, valamint férfiak és nők egyaránt narkotikumként használták. Szinte elképzelhetetlen, de az első dohányültetvényeket időszámításunk előtt 3-5 ezer évvel kezdték el művelni! A DOHÁNYNÖVÉNY JELLEMRAJZA Aki már látott életében dohánynövényt, valószínűleg véletlenül sem gondolt arra, hogy a dohány (Nicotiana) a burgonyafélék családjának egyik nemzetsége. Ráadásul közeli rokonságban áll a nadragulyával és a beléndekkel is, amelyek szintén erősen mérgező növények. A dohány nem csak latin nevét, de a benne lévő alkaloid elnevezését is Jean Nicot-ról (1530—1600), Franciaország portugáliai nagykövetéről kapta, aki 1559-ben gyógyászati célból küldött dohányt a francia királynénak, Medici Katalinnak (1519-1589), hogy állandó migrénjét azzal enyhítse. A dohány hatóanyaga, a nikotin erős idegméreg. A növény szempontjából ennek funkciója a kártékony rovarok távol-Dohányrióvény ábrázolása középkori füveskönyvben tartása, így nem meglepő, hogy sok másik növény is tartalmaz nikotint, de egyik sem akkora koncentrációban, mint a dohány. Ez a mennyiség azonban nem csak az apró rovarokra jelent veszélyt, hanem nagyobb állatokra és az emberre is. Ennek ellenére jó pár olyan növényevő állat van, amely el tudja fogyasztani a dohányfajokat anélkül, hogy az bármilyen kárt okozna neki. A spanyol tabaco szó valószínűleg a taino nyelvből származik, és eredetileg vagy egy dohánylevélből készült tekercsre vagy a tabagóra, egy Y-formájú, dohányfüst szívására használt pipára utalt. De az is lehet, hogy az arab tabbaq szóból ered, melyet már a 9. századtól különböző gyógynövények megjelölésére alkalmaztak. Érdekes, hogy a legtöbb ország ezt az elnevezést vette át, építette be a saját nyelvébe, és használja a mai napig. Németül és oroszul tabak, franciául tabac, angolul tobacco, svédül tobak, olaszul tabacco. Kissé eltérő formájú a török tütün, az igazi kakukktojás azonban a szláv területeken használatos duvan és duhan, ami leginkább hasonlít a mi dohány szavunkra. Etimológusok szerint az arab duhhan (füst) szóból származik, és a magyar nyelvbe oszmán-török eredetű jövevényszóként épült be, kissé átalakulva. A dohány Horvátországban ma is anynyira megbecsült „nemzeti” növénynek számít, hogy a 10 lipás pénzérme hátoldalára is ez került. SchúÚAnfffodiafóJa- Tibde. J'kmthn ЛЗДгЛЙшо* PJUAKM vaNlCOTl. МЛ«.' Misa к
