Hornyák Balázs: Füstös múltunk. A dohányzás és a hazai dohánygyártás története a kezdetektől 1945-ig (Budapest, 2019)

A dohánynövény jellemrajza

10 A DOHÁNYNÖVÉNY JELLEMRAJZA

Azt követően, hogy az európai felfedezők a 15. század végén megérkeztek az amerikai kontinensre, a dohány hamar kereskedelmi áruként vált népszerűvé. Többek között ez vezetett az Amerikai Egyesült Államok déli államaiban a gazdaság fejlődéséhez, még jóval a gyapottermelés beindulása előtt. Európában gazdasági méretű termesztésébe először 1615-ben, a hollandiai Amersfoort város határában kezdtek bele. Magyarország a 19. században vált a térség egyik legjelentősebb dohánytermesztő országává, így például 1858-ban hazánkban több, mint egymillió mázsányi dohányt szüreteltek!

A dohány átlagosan 80-90 cm magasra nő, de fajtától függően léteznek 1,5-2 méter magas példányok is. Egyéves, dudvaszerű, erőteljes növény. Levelei ép szélűek, ellipszis alakúak, a levélcsúcs a fajtától függően lehet hegyes vagy gömbölyű. Felületük sima, de enyhén bordázott, és a száron felfelé kisebbednek. Legalul találhatók a nagy, korán beérő, durvább erezetű levelek. Azonban minél kisebbek és minél későbbre esik az érésük ideje, annál finomabbak és keresettebbek. A növény tetején egészen apró, szinte áttetsző finomságú levélkék vannak, ebből származik a legnemesebb és legdrágább dohány.

Virága is változékony: a legtöbb termesztett fajtáé halvány- vagy sötétrózsaszín árnyalatú, hosszúcsövű, a végén

Kapadohány (Nicotiana rustica) Dohány (Nicotiana tabacum)

laposan szétterülő, a kapadohányé viszont apró, sárgászöld és bögre alakú. Egyes nemesített fajtáit változatos színű és feltűnően illatos virágukért dísznövényként termesztik. A növény hatalmas termetéhez képest magjai nagyon aprók, még a máknál is kisebbek, így az egy-egy virág után beérő tokban többszáz szem is megbújik. Csírázásuk 27°C-on álГо onon

/ /i 1/7 Л /'c ne n m/t /1 ГГП + /irr о 11 }/?+Ac /j/nVf