Hornyák Balázs: Füstös múltunk. A dohányzás és a hazai dohánygyártás története a kezdetektől 1945-ig (Budapest, 2019)
Dohánytermékek
86 DOHÁNYTERMÉKEK Az 1891-ben bevezetett Ibis dobozának címkéje ték a gyártását, és az árjegyzékből is törölték. Furcsa módon a még 1894 nyarán is meglévő nagy készletet a továbbiakban a Sport cigaretta cím- és árszalagjával ellátva árusították. A két évvel korábban megkezdődött átalakítás keretében a Vezir szivarkát is már új nyomatú papirosba töltötték, amelyen violaszínű vonal futott körbe, valamint a török csillag és félhold is szerepelt a márkanév fölött. 1896-tól a korábbi ragasztott helyett már „varrott” hüvellyel készült több cigaretta is, a márkanév és a csillag embléma ezeknél is eltérő - a Sport kék, a Ghiubek vörösbarna, a Sultán vörös, a Princesas világos zöld, majd később bronz — színekkel volt nyomtatva. 1897-ben vezették be az egyiptomi módszer szerint, kézzel gyártott Memphis márkát, mely az idők során számtalan változatban készült, és olyan nagy sikerű lett, hogy egészen 1945-ig forgalomban maradt. A Club cigarettát is kicsinosították, innentől már aranyozott véggel készült. 1898. június i-től — a külföldi gyártmányok hazai konkurenciájaként - forgalomba hoztak három új cigarettát. 100 és 25 darabos dobozokban készült az arany végű Sphinx (9, illetve 2,26 korona), a szopóka nélküli Khedive (6 és 1,50 K), és a szopókás Dames (5 és 1,26 K). Az 1891 óta gyártott, hasonló termékek — Egyiptomi I. (Sphinx) és az Egyiptomi II. minőségű (Gúla) — egyidejűleg megszűntek. A Jövedék az új márkák bevezetésével azt remélte, hogy a flancolni vágyók inkább ezeket választják az eredeti, ám drágább egyiptomi cigaretták helyett. A századforduló közeledtével gyökeresen megváltoztak az igények. A gyorsuló élet időbeosztásának jobban megfelelt egy-egy pár percig tartó cigaretta, mint a minimum fél órán át tartó szivarozás vagy pipázás. Az eleinte fintorgó vásárlóközönség szép lassan átszokott az új termékre. 1882-ben már 19 millió, egy év múlva 38 millió cigarettát gyártottak hazánkban. 1889-ben közel félmilliárd, 1894-ben csaknem 700 millió darabot füstölt el az ország. 1901. december i-től volt kapható a Nilus márka 100 és 20 darabos dobozban, 6 illetve 1,20 koronás áron, ezzel egyidejűleg a Club és Havana cigaretták gyártását megszüntették. A Jövedék - higiéniai és kényelmi szempontból - jó ötletnek gondolta bizonyos cigaretták kisebb egységben, a korábbi ötven helyett csupán öt darabos csomagban történő értékesítését. Próbaképpen az első ilyen márka a Sultán lett 1904 októberétől. Ezek csomagolását „egy szerfelett elmésen szerkesztett gép eszközli, melyet Wangel Károly pénzügyi főtanácsos tervezése nyomán és utasításai szerint egy ilyen gépeket készítő angol gyár állított elő. A gép naponkint 44 000 csomagba 225 000 szivarkát csomagol”-írja a Szamos című lap. A következő kis kiszerelésű cigaretta 1905 júliusától került forgalomba, tíz darabonként. A Szatmári Napló kissé méltatlankodva ír róla: „Az új cigaretta neve Duna lesz és alakjánál fogva valószínűleg nagy keresletnek fog örvendeni. A cigarettának ugyanis hosszú szopókája lesz. Ezt a kedvelt és elegáns formát eddig csak külföldi szivarkáknál használták és most kísérletet fognak tenni vele Magyarországon és Ausztriában is. Jóllehet, az új szivarka darabja csak 2 fillér, mégis igen kellemes ízű. így szól a félhivatalos híradás. De igazán szembeötlő, hogy még egy cigarettát sem lehet önállóan gyártani Magyarországon, kell, hogy »közös ügy« legyen belőle és Ausztriában és Magyarországon egyformán fabrikálják a legkisebb dohánygyártmányt is.” Nem csak ez volt a gond a Dunával. A fogyasztók azonnal méltatlankodni kezdtek, amikor először kezükbe vették: szopókája jóformán hosszabb volt, mint a dohánnyal töltött része, így inkább lehetett volna papírárunak, semmint dohánygyártmánynak nevezni. A Kővárvidék szerint: „Az a célja, hogy a népnek is, a szegényembernek is legyen előkelő cigarettája. Olyan, amelyet úgy felszívhat, mint nagy úr az egyiptomi cigarettát szokta szívni. Meggyújtja, egyet-kettőt szippant belőle, aztán eldobja. Az ára olcsó, csak két fillér s az ember fél óra alatt egy forint árát is elszívhat belőle anélkül, hogy tisztességesen do hány zott volna. (...) így cigarettázhat ezután a szegény ember is az ő nyomorúságában.” 1907 tavaszától az addig szopóka nélküli, kartondobozban árult Nilus cigarettát már szopókásan is gyártani kezdték, és bádogszelencékbe csomagolták. 1908 végén a Sultán cigarettát addigi formájában megszüntették és Király néven árusították tovább. A Nyírvidék szerint „az efajta név-, szín- és vigneta-változások rendszerint meleg fogadtatásban szoktak részesülni, csak győzzék a dohánygyárak a tömeges megrendeléseket. E csekélységnek tetsző esemény mindenesetre nagy ribiliot fog okozni s szenzációja messzebbre vihet, mint egy sanfranciskói földrengés vagy egy léghajókatasztrófa. Mert —
