Hornyák Balázs: Füstös múltunk. A dohányzás és a hazai dohánygyártás története a kezdetektől 1945-ig (Budapest, 2019)

A hazai dohánygyártás kezdete

A HAZAI DOHÁNYGYÁRTÁS KEZDETE 21 ban is lehetett kapni. Természetesen ezeken a helyeken is külön méregkönyvet kellett vezetni az eladásokról, ami ki­zárólag „méregjegy” ellenében történhetett. Sem ilyen jegy, sem a nikotin 18 év alattinak nem volt kiadható. Hogy a nikotin a mezőgazdaságban mennyire hatásos lehetett a parányi élősdiek ellen, ahhoz nem férhet kétség, ha arra gondolunk, hogy sok, szerelmi bánattal küzdő cse­lédlány is ebben az „italban” látta a megoldást, mit sem tö­rődve azokkal a szörnyű kínokkal, amikkel a nikotin okozta fulladás jár. Főként az ilyen esetek miatt hozták meg azt a szabályozást, mely szerint jelenleg a nikotin mezőgazdasági felhasználása szigorúan korlátozott. A THANATON Irta: Jókai Mór. Görög szó: magyarul azt teszi, hogy halál-adó. Valóságos ér­telme pedig: „dohánylúg“. Ez az a csalhatatlan szer, amivel minden fold felett élő kár­tékony férget egy pillanat alatt meg lehet ölni. Több év óta próbálom a thanatonnal védekezést baraczkok, szilvafélék és rózsák milliónyi levéltetüi ellen, reggel még grünspán-zöld az egész fa a százezernyi bogártól, a thanaton-permetezés után este terítve van a fold a fehér bőrüktől. Az idén megpróbáltam a kvassziaforgács és szappan-oldat­tal való permetezést; nem igen akartak tőle elpusztulni az aphisok. Két-három nap múlva megint tele volt velük min­den fa. Azután megpróbáltam a naftalin fuj tatóval befüs­­tölést. En ugyan rosszul lettem a naftalin portul, mert az veszekedett egy illat; de a bogaraim tovább éltek tőle. Akkor aztán visszatértem a thanatonhoz. Egy doboz thanaton egy hectó vízben melegen fólhigitva egy hold szőlőre, száz gyü­mölcsfára elég. Elmondom, hogy miképpen készül a thanaton. Érdekelni fogja ez nem csupán a kertészgazdákat. A thanatont a ma­gyar kormány készítteti olyanformán, hogy az erős amerikai dohánylevelet, miket Virginiából, Kentuckyból behozat, szi­varrá alakítás előtt kilugoztatja. Ennek az oka az, hogy amig a magyar dohányban a nikotin tartalom csak egy perczent, legfólebb másfél, addig az amerikai dohánylevélben hat szá­zalék a nikotin. Ezt ilyen szűz mivoltában magyar ember el nem szíjjá. Öt százalék nikotint tehát ki kell belőle lugozni. Ezt a dohány lúgot jól elzárt bádogokba leszűrve lehet kapni a királyi dohánykereskedelmi részvénytársulatnál. (Budapest, nagy-korona utcza 25.) Egy kiló ára egy ftt; ötkilós dobozok­ban három forint. Legközelebb a társulat ügyvezetőségénél kérdezősködtem, hogy vájjon használják-e a magyar gazdák ezt a derék óvó­szert! Válaszul kaptam, hogy tavaly elkölt belőle kétezer do­bozzal, az idén ezeren felül. Hát az édes kevés! azaz hogy keserű kevés! Ellenben aztán külföldre százezrével viszik ki a magyarországi thanatont Németországba, de különösen Ken­­tuckyba. Az utóbbi államban különösen arra használják, hogy a juhokat védik meg vele a szőr-féregtől. Tehát mi ma­gyarok a Kentuckyból behozott dohánynak a lúgját vissza­küldjük a kentuckyaknak pengő dollárokért. De hát mért nem főznek az amerikaiak maguk thanatont a saját dohányukból! Azért, mert ott nincs állami dohány­­monopolium, mely nekik azt a szolgálatot megtegye, aztán meg tetszik az a szűz dohány, melyet a szüzfóld hat perczen­­tes nikotinnal áldott meg. A németek pedig használják a tha­natont a hesszeni légynek az irtásához. (Hát nekünk nincs hesszeni legyünk?) Egy hold búzaföldnek a hesszeni légytől megszabadítására kell tíz kiló thanaton, tíz hektó vízben föl­olvasztva. Ez kerül holdankint hat frtba. A fecskendezéshez kell egy kereken járó fecskendőgép, hosszú kaucsuktömlővel, amivel egy ember megöntözheti a vetéstáblát, ahogy szoktuk megöntözni a kertet. Nem lenne jó próbát tenni vele Magyar­­országon is! Ez kiirtja a szipolyt is, úgy, mint a cecidoniát. Köztelek, 1896. A HAZAI DOHÁNYGYÁRTÁS KEZDETE A magyar dohánytermelés és gyártás legkorábbi időszakáról páratlanul részletes összefoglalót ké­szített báró dr. Natorp Tivadar és oroszi Bálványi Gyula, melyet 1896-ban adtak ki A dohány és do­hányjövedék Magyarországon — Történeti és statisz­tikai ismertetés címmel. E könyv nélkül sok minden a múlt homályába veszne, vagy csak hosszadalmas és keserves kutatással lehetne - ha egyáltalán le­hetne - az általuk összegyűjtött és közreadott ada­tokat felkutatni. 254 oldalas munkájuk segít meg­ismerni egy teljes iparág kialakulását, egészen a kezdetektől. Míg leginkább csak a burnótozás (a dohánypor orrba való felszippantása) és a pipázás volt szo­kásban, a dohány gyári feldolgozása csak kevéssé volt jellemző. A termelők a jó minőségű dohányt S. Magotsy dohánykereskedö pecsétje - Kőszeg, 1800 körül

Next

/
Thumbnails
Contents