Hornyák Balázs: Füstös múltunk. A dohányzás és a hazai dohánygyártás története a kezdetektől 1945-ig (Budapest, 2019)
Külföldi különlegességek
134 KÜLFÖLDI KÜLÖNLEGESSÉGEK tő, amikor az 1883 és 1943 között működő Országos Kaszinó saját, névre szóló cigarettát készíttetett A. G. Cousis kairói gyárossal. A százanként bádogdobozokba csomagolt cigarettát a Budapest, Liszt Ferencz tér 6. alatt működő Andersen & Со. cég importálta. 1916 februárjában a Debreczen-Nagyváradi Értesítő szomorúan számol be arról, hogy nem lesz többé egyiptomi cigaretta a háború miatt. No, nem azért, mert megoldhatatlan a gyártás vagy a szállítás. Nem! Hazafias okokból! Mert Egyiptomban angol kormányzás van, az áru is Anglián vagy Franciaországon keresztül jut hozzánk, és az ellenséggel mégsem kooperálhatunk! Már ki is ment az utasítás a vámhivatalokhoz, hogy minden ilyen küldeményt kobozzanak el, és ezeket a termékeket még a klubokban és kaszinókban sem lehet megtűrni. A Nagy Háború után nagyjából hamar helyreállt a rend, és visszatértek a külföldi termékek, nem is akármilyen menynyiségben. Ezeket a Dohányjövedéki árjegyzékekben külön csoportba sorolták országok, azon belül gyárak szerint csoportosítva „külföldi különlegességi szivarkák” címszó alatt. 1921 decemberében USA-gyártmányok kerültek a trafikokba. 50 grammos kartonban Chummie, 45 grammos bádogszelencében Choid, és 30 grammos vászonzacskóban Three Feathers pipadohány 20, 25 és 12 koronás áron, valamint Durham cigarettadohány 25 grammos vászonzacskóban, hozzáerősített cigarettapapír-tömbbel 14 koronáért. 1922 júniusában húsz és száz darabos dobozban is megjelent a szálanként 2 koronás árú, török Delice és a Levant cigaretta. Kállay Tamás (1876-1963) országgyűlési képviselőnk már akkor meglepte ismerőseit, amikor az V. kerületi Türr István utcában régiségkereskedést nyitott. 1926-ban viszont le is zárta politikai pályafutását és lemondott mandátumáról, amikor korábbi sikeres üzlete után december 15-én, a Dunaparti Hungária Szállóval szemközt megnyitotta az ország első külföldi különlegességi doh dny árudáját. A Jövedéknek régóta tudomása volt arról, hogy folyamatosan csempésztek be az országba ilyen gyártmányokat, amik viszont szinte egytől egyig hamisítványok voltak. Ezt megelőzendő, maga a Jövedék vásárolt külföldi árut, melyeket állami zárszalaggal láttak el, amin a szabott ár is feltüntetésre került. így juttatták a vásárlókat biztonságos, eredeti áruhoz. A kifejezetten erre a célra létesített új dohánytőzsde vezetését ajánlották fel Kállaynak. A forgalomba hozott gyártmányok árjegyzékét a Pénzügyi Közlönyben is nyilvánosságra hozták, ebből kiderül, hogy a legdrágább szivar a H. Upmann cég által készített Coronas Inmensas, melyből 25 darab kereken egymillió koronába kerül, és a legolcsóbb fajta sem kapható félmillió alatt. Szintén itt lett kapható a N. Soussa cég Assuan nevű cigarettája is, melyet ráadásul egy hirdetés szerint „vidékre, levelezőlap rendelésre is tíz darabot tartalmazó párnázott dobozokban ” is elküldték. 1928 októberétől egy megállapodás értelmében négy magyar márkát (Trabucos szivart, Coronas, Stambul és Triumph cigarettát) elkezdtek árulni Olaszországban, és cserébe nálunk is forgalomba hozták az olasz Éva, Eja és Orientali márkákat. Hihetetlen, de már ebben az évben kaphatóak voltak Budapesten a máig legnagyobb világmárkák: Camel, Chesterfield, Dunhill, Marlboro. Míg ekkor a magyar termékek közül a középkategóriás, 20 darabos Symphonia 56 fillér, a szintén hazai, de már luxuskategóriás Coronas 2,40 pengő volt, addig az ugyanilyen kiszerelésű Marlboro 3,75; az egyiptomi First King pedig 5 pengőbe került. Utóbbi majdnem tizenhétszer volt drágább a legolcsóbb, 30 filléres magyar Drámánál. A zürichi Beaten-Gasse 11. szám alatti „Weinrestauration Hungária” - kis reklámja szerint - nem csak Svájc legízlésesebben berendezett étterme, de a magyar stílus remeke is volt, ahol elsőrangú magyar konyha működött, valamint a budafoki pincészet borai és a magyar dohányjövedék termékei is kaphatóak voltak, ezzel is népszerűsítve a hazai gyártmányokat külföldön. 1930-ban már közel 450 féle dohányáru közül válogathattak a magyar dohányosok! Választék tehát bőven akadt, de a fogyasztók még így sem mindig lehettek maradéktalanul elégedettek.
