Hornyák Balázs: Füstös múltunk. A dohányzás és a hazai dohánygyártás története a kezdetektől 1945-ig (Budapest, 2019)

Dohánytermékek

DOHÁNYTERMÉKEK 103 A túrázó duplán védi egészségét, ha... — plakátterv, 1930 körül amin ráadásul még kis pöttyök is vannak. Nos, ez a válasz is a múltban keresendő. A régi, még filter nélküli cigaretták esetében szívás köz­ben maga a leheletvékony cigarettapapír került a szájba, ami hamar átnedvesedett, az ajkakhoz tapadt, rosszabb esetben szétmállott, és így a dohányt már nem tartotta össze. En­nek kivédésére már a kezdetektől alkalmaztak különböző borításokat: kis darab szalaggal erősítették meg a cigaretta­véget, ami lehetett szalmahasíték (pl. Sphinx), színes selyem (Ghiubek, Triumph), aranyfüst (Coronas, Coronitas) és parafa (Mirjam, Theba). Ezzel meg is kaptuk a választ: a parafa­szalagnak van ilyen világosbarna árnyalata és apró pöttyei, amelyek a mai cigarettákon még mindig jelen vannak - igaz, már nyomtatott formában. Különös, hogy a sok lehe­tőség közül pont ez maradt fenn a mai napig. Üdít, fertőtlenít, megszüntet... egyszóval mindre és minden ellen jó Ízesített füst Az ősi időkben a dohányt sokszor más növényekkel együtt használták a különböző szertartásokhoz, így „ízesítése” ab­szolút nem modern találmány. A különböző népek a természet adta lehetőségeik által kialakított ízlésviláguknak megfelelő módon illatosították a dohányfüstöt. Például Indiában, Indonéziában és Malajzi­ában a mai napig általánosak és népszerűek a tradicionális, szegfűszeggel kevert dohányból készülő, úgynevezett kretek cigaretták. Az Amerikai Egyesült Államokban először az I. világháború alatt kialakult dohányínség miatt kezdtek el az illatosítás gondolatával foglalkozni, amikor a dohányt más anyagokkal kellett pótolni. Akkor a finom, illatos keleti dohányok elérhetetlenné váltak, pedig az amerikai cigaret­ták többségének ezek nélkülözhetetlen összetevői voltak. A szakemberek ezt a hiányt különféle aromák hozzáadásával próbálták enyhíteni. Nem ízesítés céljából készült, de mégis ezt a végeredményt érte el az 1899-ben hirdetett „Mörathon imprágnált zamatos gyógyfükeverék”melyet hat rész pipa- vagy négy rész ciga­rettadohányhoz kellett adagolni. Mörath Teodor, grazi oszt­rák gyártó szerint elveszi a dohány csípős, erős ízét és enyhíti a dohányzás gyomorra gyakorolt káros hatásait, így orvo­sok is feltétlenül ajánlják. Kis és nagy dobozban 60 illetve 80 fillérért, de próbacsomagban már 20 és 30 fillérért is le­hetett kapni. 1903-as a Vasárnapi Újság híre, miszerint „Párisban leg­újabban a kávéfa leveleiből készült cigarettákat színak. Izük mmDEnKiÉ I dohAnyszagú leheletét A MEGSZÜNTETI. .üdítő cigaretta

Next

/
Thumbnails
Contents