Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok II. Tanulmánykötet (Budapest, 2018)

Bogdán Melinda: A nagy ceruzaháború. Gyermekrajzok 1914 - 1918-ból

Bogdán Melinda: A nagy ceruzaháború. Gyermekrajzok 1914-1918-BÓL 87 dagógiai eljárás. A háború magától is elvégezte a tanulmányát. A gyermekek lelkét nem a háború fedezte fel, rejtett törvényeit nem ő fogja felszínre hozni. Erre a kísérleti lélektan a béke idején is képes!”42 BREZNÓBÁNYAI GYERMEKRAJZOK 1914-1915-BŐL A 2016-os „Gyermekvilágháború” című kiállítás bezárását követően került napvilágra az Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtárá­ban az a rajzkollekció, amelynek egy része 2017-es tárlatunkon volt látható. Az 1914-15-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnak beküldött első világhábo­rús anyag rendezése közben bukkantak a munkákra. A rajzok a breznóbányai állami polgári fiúiskolában, az 1914/15-ös tanévben készültek; némelyik la­pon szerepel az 1914-es, illetve 1915-ös évszám, és az ábrázolt események is erre az időszakra utalnak (például Krakkó [pontosabban a külső erődvonal] ostroma, betörés a Kárpátokba, Przemysl ostroma stb.). Valamennyi rajzra lila színű, magyar címeres, „Breznóbányai M. kir. Állami Polgári Fiú és Le­ányiskola Igazgatósága” feliratú körpecsétet ütöttek. Az egyik rajzpapíron szárazbélyegző szerepel „Kreisler József Breznóbá­nyai áll. polgári iskola” felirattal. Kreisler breznóbányai könyv- és képeslap­kiadó volt,43 valamint papírkereskedéssel is foglalkozott (ezért állhatott kap­csolatban az iskolával). Számos breznói és környékbeli képes levelezőlapja ismert. A rajzok feliratait dőlt betűvel, az eredeti írásmód szerint közöljük. A helyes­írási és nyelvhelyességi hibákon nincs mit csodálkozni. A tanulók nagyobbik része szlovák anyanyelvű volt, magyarul csak az iskolában tanultak meg. A rajzlapokon olyan címeket olvashatunk, mint „Kárpátokban ami derék hadseregünk... elverte az oroszokat", „Szerb komitácsi utolsó megpróbáltatá­sa gépfegyverével, Egy Zeppelin bombát dob oroszokra-, Egy francia katona tá­bori tűznél melegszik", „Csatározás a Kárpátokban. A Kárpátokban az orosz tisztek kancsukával verik a legénységet szuronyrohamra”, „Krako varnak ost­roma a csapataink elő nyomulása”, „Csapataink 30.000 muszkát fogták", „Egy repülő gébből bonbazók dobtak az oroszokra" stb. A témákat valószínűleg a pedagógusok adták. A rajzok többségében mégis felfedezhetjük a gyerme­ki fantáziát és az esetleges előképek transzformációját is. Krakkó vagy Pr­zemysl erődjeit mint játék várat képzelik el, magas hegytetőn, az újságokban 42 Kemény Ferenc: A világháborúnak egyetemes nevelés- és iskolaügyi tanulságai. Pedagógiai Értesítő, 10. 1916.3-4. Idézi Kavecsánszki Gyula: Szemelvények a háborús pedagógiából. Fókusz, 14.2012:2.7-17. (12.) 43 Jekelfalussy József (szerk.): Magyarország iparosainak és kereskedőinek cím- és lakjegyzéke, Budapest, 1892. 1115.

Next

/
Thumbnails
Contents