Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok II. Tanulmánykötet (Budapest, 2018)

Bogdán Melinda: A nagy ceruzaháború. Gyermekrajzok 1914 - 1918-ból

HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK II.

mációktól. „...a gyermekek majdnem mindnyájan beszéltek már vagy fognak beszélni sebesült katonákkal, hallják a sebesült katonák dolgait cselédektől és pajtásoktól. A sebesült katona pedig, akinek szavát pedig a gyermek természetszerűleg sokkal nagyobb figyelemmel hallgatja, mint a tanítóét (vajmi gyakran áhítattal lesi!), bizony ritkán van megáldva paedagógiai érzékkel és szavai mélységes impressziójuknál fogva az erkölcsi nevelésnek megannyi aknái lehetnek.”38 Magyarán nem az obsitosok háryjánoskodásától, hanem a front szenvedéseit megjárt katona valós élményeitől akarták „megvédeni” a tanulókat.

A háborús pedagógiai szemlélet legmaradandóbb emlékei természetesen az iskolai rajzoktatás során keletkeztek. A témaválasztás, a tanári irányítás módszereiről Dienes Károly39 rajztanár közölt gondolatokat. „A magyar vitézségről, harci dicsőségről ma föltétlenül meg kell emlékezni az iskolában is. A kínálkozó alkalmat föl lehet használni esetleg úgy is, hogy a lapokban közölt szemelvények közül egyet-egyet fölolvasunk, fölolvastatunk vagy elmondunk, esetleg mint rendes olvasmányt tárgyalunk. Ilyen alkalmas téma lehet pl.: a limanovai harc, ahol a dicső magyar huszárok gyalogosan és lőszer híján rohammal és puskatussal verték le a rettenetes orosz támadást s viszszaszorították az oroszokat. - Przemysl várának első ostroma 70,000 muszka elpusztításával és második ostroma kiéheztetéssel való gyászos elestével. - Vagy ha kisebb csapat vagy egyesek egyéni vitézségét választjuk témának, itt is tömérdek eset kínálkozik a ceruza és a toll alá.”40

A kiállításunkon szerepelt rajzok többsége, mind a közelebbről ma már meg nem határozható pesti, mind a breznóbányai polgári iskola tanulóinak munkái ilyen tematizálás alapján születhettek.

Kemény Ferenc, a Magyar Pedagógiai Társaság tagja - aki egyébként a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik alapítója, a Magyar Olimpiai Bizottság kezdeményezője is volt41 - 1916-ban már Nagy Lászlótól is elhatárolódott: „Megengedjük, hogy a gyermekek háborús dolgozatai, rajzai, egyéb munkái »kedves«, érdekes dolgok: maga a háború azonban nem az, és így a vele való tervszerű és állandó foglalkoztatás sem lehet magasabb értelemben vett pe38 Szabó László: A háború ethikai vonatkozásai az iskolában. In: A háború és az iskola i. m. 214.

39 Dienes Károly (Kunhegyes, 1870 - ?) rajztanár, tanulmányait az Orsz. m. kir. Mintarajziskola és Rajztanárképzőben végezte, „A modern rajzoktatás irányelvei az elemi népiskolában” címmel módszertani kézikönyve jelent meg (Kalocsa, 1915), a Rajzoktatás című szaklapban publikált. 1918 végén a szerbek által megszállt Bajáról Pápára menekült, itt a tanítóképzőben volt kézimunkatanár.

40 Dienes Károly: A művészeti képzés értéke és az egységes rajzoktatás (Függelék: Az alkotó munkára való nevelés a fogalmazás tanításában). Rajzoktatás. 18.1915:7.119-126.

41 Kemény Ferenc (Nagybecskerek, 1860. július 17. - Budapest, 1944. november 21.) matematika - fizika, valamint német és francia irodalom szakos középiskolai tanár, a NOB alapító tagja, a Magyar Olimpiai Bizottság alaptó titkára, a korai magyarországi békemozgalom egyik fontos tagja.