Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok II. Tanulmánykötet (Budapest, 2018)

Papp Barbara: "Szintén Doberdó?" Az első világháború és az őrültség

Papp Barbara: „Szintén Doberdó?” Az első világháború és az őrültség

Az első világháború révén kétségtelenül gazdagodott a pszichiátriai, pszichológiai tudás: az emberi lélekről (mélységeiről, teherbírásáról, reparációs képességéről, test-lélek összefüggéseiről) számos új tapasztalatot szerezhetett az emberiség. Ezek a jelenségek elméleteket módosítottak, kezelési protokollokat alakítottak ki és változtattak meg. Az első világháború tehát valamelyest átalakította a pszichológiai ismeretanyagot, és bizonyos mértékig a mindennapok tapasztalatait is módosította.1

Azzal a felismeréssel, hogy a Nagy Háború nem csupán a pszichiátriai, pszichoterápiás szakirodalmat termékenyítette meg, egy interjús helyzetben szembesültem, ahol egyáltalán nem az első világháború volt a beszélgetés tárgya. Még 2004-ben élettörténeti interjút készítettem egy, a 80-as éveiben járó parasztemberrel az otthonában, a beszélgetés közben a család egyik nőtagja körülöttünk sertepertélt: kiment-bejött a szobába, behozott-kivitt ezt-azt, kicsit hallgatott minket, időnként bele-belebólintott vagy -hümmögött az elbeszélésbe, de sem csendben leülni, sem távozni nem állt szándékában, mint ahogy interjúra sem volt kapható. Azonban egyszer csak leejtett valamit, mire interjúalanyom, aki nagy átéléssel-újraéléssel mesélte élete folyását, és éppen az 1945 utáni történéseknél tartott, felé fordult, és mérhetetlen iróniával a következő kérdést tette föl: „Szintén Doberdó?” A kétszavas, számomra akkor még értelmezhetetlen kérdés hatása felért egy bombarobbanáséval: a családtag láthatóan kitünően értette a megjegyzést, hiszen - mint akit puskából lőttek ki, hátra sem nézve, megmerevedett háttal, szó nélkül - elhagyta a terepet, és vissza sem tért a szobába, amíg ott voltam. Természetesen azonnal faggatni kezdtem az elbeszélőt, mi volt ez. Kedélyesen felvilágosított: az „első háború” doberdói csatájában rengetegen

1 Sigmund Freud et al: Zur Psychoanalyse der Kriegsneurosen. Leipzig und Wien, 1919.; Charles S. Myers: Shell Schock in France 1914-18. Cambridge, 1940.; Paul Frederick Lerner: Hysterical Men: War, Psychiatry, and the Politics of Trauma in Germany, 1890-1930. Ithaca, New York, 2003.; Edgar Jones-Nicola T. Fear-Simon Wessely: Shell Schock and Mild Traumatic Brain Injury: A Historical Review. American Journal of Psychiatry, 2007, 164, 1641-1645.; Erős Ferenc: Kínzás vagy gyógyítás? Pszichiátria és pszichoanalízis az első világháborúban. Kaleidoscope, 2014, 5. 8. 33—58.