Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok II. Tanulmánykötet (Budapest, 2018)

Oravec Éva: A gödöllői társas élet alakulása az első világháború éveiben

HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK II.

Gyula újra megrendezte a műsoros estet a Községháza dísztermében, a háborúban megvakult katonák javára.41 A vak katonák szórakoztatására a Méhésztelepen 1915. június 27-én ugyancsak sikeres műkedvelő előadást rendezett.42 A gödöllői iparos ifjúság 1915. február 17-én az Erzsébet-szálló nagytermében színielőadást rendezett a községi kórház javára, azonban nagyon kevesen mentek el megnézni, a tiszta jövedelem mindössze 18 korona 70 fillér volt.43

A Községháza díszterme sokszor volt helyszíne hangversenyeknek, nyilvános zeneiskolai évzáró vizsga-hangversenyeknek is. 1916 májusában a községi római katolikus elemi iskola, polgári leányiskola és a műkedvelők itt rendeztek jótékony célú hangversenyt, amelynek műsorában Nemzeti ima - ének, Májusi gyöngyvirág - zongora, Kuruc dalok - énekkar, katonai dalok zongorán előadva, magyar népdalok, duettek, cimbalomjáték és más énekek szerepeltek. A végén dísztárgyakat sorsoltak ki, amelyet Schlager Árpád plébános és a Mi Asszonyunkról elnevezett zárda nővérei ajánlottak fel. A tiszta jövedelem 286 korona 7 fillér volt, amit hadikölcsön jegyzésére ajánlottak fel.44 1916 decemberében a római katolikus főgimnázium tartotta itt hazafias és jótékony célú művészestjét. A prózai, hangszeres és ének előadásokat Abonyi Gyula konferálása kötötte össze, az ünnepélyt élőkép zárta. Ahogy az előzetes érdeklődésből is számítani lehetett rá, az est sikeres volt, amely a jótékony célú felülfizetésekben is megmutatkozott.45

Szórakozási lehetőséget a műkedvelői jótékony előadásokon túl a háború első éveiben vándor színtársulatok fellépései is nyújtottak.46 1915 májusában Mezei Kálmán Észak-magyarországi színkerület igazgatójának színtársulata érkezett Gödöllőre, mert a kerületéhez tartozó városok hadszíntérré váltak, azokban nem játszhattak tovább. Előre kérték, hogy a színtársulat tagjainak szállást biztosítani segítsenek, akinek van kiadó lakása, az jelezze ezt.47 Az előadásokat heteken keresztül dicsérték a helyi lapok, azonban megjegyezték, hogy a közönség kevés. A repertoárjuk változatos volt, hetente több darabot előadtak, például Vörös ördögök, János vitéz, Jó éjt Muki, Cigányszerelem, Mozi Király, Tökéletes asszony, Mindnyájunknak el kell menni, Göre Gábor Budapesten, Falu rossza, Szulamith (nagy keleti opera), Viola (alföldi eredeti népszínmű), Szabadidőnk elrablása (mulattató), Az obsitos hazatérése

41 Gödöllő és Vidéke, 1915. május 16. és 30.; Gödöllői Hírlap, 1915. május 23.

42 Gödöllő és Vidéke, 1915. június 27, július 4.

43 Gödöllő és Vidéke, 1915. február 7. és 21.

44 Gödöllő és Vidéke, 1916. május 21-28.

45 Gödöllő és Vidéke, 1916. december 24.

46 Székely György (főszerk.): Magyar színháztörténet II. Budapest, 2001. 735-761.

47 Gödöllő és Vidéke, 1915. május 9.