Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok II. Tanulmánykötet (Budapest, 2018)
Oravec Éva: A gödöllői társas élet alakulása az első világháború éveiben
Oravec Éva: A gödöllői társas élet alakulása az első világháború éveiben Olaszországból (daljáték).48 A színészek július 18-ig maradtak Gödöllőn, utolsó előadásukon Abonyi Gyula is vendégszerepeit.49 1916 júniusában újabb színtársulat kereste fel a községet. Farkas Bélának, a Délvidéki 2. színkerület igazgatójának társulata június 22-én kezdte meg szereplését Gödöllőn. Az első előadást a HÉV végállomásához közel található Arany Fácán vendéglőben tartották, a másodikat már az Uránus Mozgó (mozi) helyiségében. A következő előadásokat is ide hirdették. Az „előadásokról a helyi közönség távol tartja magát, és azokon csak a kastélybeli üdülő kórház tisztjei jelennek meg nagy számban.”50 A társulat július 6-án búcsúzott el a Gödöllőtől kevés anyagi sikerrel.51 Ezt követően már nem kapunk hírt ide érkező színtársulatokról, azonban állandó szórakozási lehetőséget nyújtott a mozi, ami Gödöllőn 1911-től működött. 1912-ben elköltözött az Erzsébet-szálló épületéből, és felvette az Uránia, majd az Uránus nevet. A háború évei alatt bohózatokat, vígjátékokat, drámákat és a háború aktualitásaiból készült filmeket vetítettek. Jótékony célra a moziban is rendeztek előadásokat. 1915 májusában Gödöllőn is megtartották az országos mozinapot, amikor a mozi egész jövedelmét katonai jótékony célokra fordították. A programot Nick Edéné karolta fel, és a siker nem maradt el. 1917 júniusában a mozi előadásának bevételét a 30-as honvédek özvegyei és árvái javára ajánlotta fel. A mozi műsora hetenként változott, mindig voltak aktualitások, például 1917 júliusában Gyöngyös pusztulásáról mutattak be filmet. 1917 októberében a kastélyparkban is forgatott Tatárjárás című filmet vetítették, amelyben gödöllőiek is szerepeltek. Az 1917-es műsorokat böngészve már nem akadunk háborús tudósításokra, inkább drámák és vígjátékok szerepelnek a műsoron.52 A harmadik háborús nyáron, 1917-ben, amikor a községben továbbra is jelentős volt az élelmiszerhiány, a jótékony cél érdekében egy nagyszabású és szép reményekkel kecsegtető rendezvény szervezése mellett döntöttek Abonyi Gyula vezetésével. A Gödöllő és Vidéke már májusban közhírré tette, hogy „a gödöllői kir. kastélyban üdülő hős katonáinknak, valamint a Gödöllőn állomásozó 30. honv. ezred tiszti karának szórakoztatására a gödöllői intelligens közönség meghívása mellett nagyszabású művész estélyt rendez, több fővárosi művésznő és művész közreműködésével. Belépődíjak 48 Gödöllő és Vidéke, 1915. május 30., június 6„ június 27., július 4., július 11., július 18.; Gödöllői Hírlap, 1915. június 20. 49 Gödöllő és Vidéke, 1915. július 25. 50 Gödöllő és Vidéke, 1916. június 18. és 25. 51 Gödöllő és Vidéke, 1916. július 9. 52 Hovhannesian Eghia: Gödöllő a múltban és most. Gödöllő, 1933. 191., Gödöllői Hírlap, 1915. május 23.; Gödöllő és Vidéke, 1917. június 3. és 17., július 22., október 14.
