Saly Noémi: Gellért 100 (Budapest, 2019)
Viharos kezdetek, boldog bálok
Miskolc város megbízásából terveim alapján épült fel a Görömböly-tapolcai gyógyfürdő, tervet készítettem a szegedi városifürdő átépítésére ésfedett úszócsarnokkal való kibővítésére. Sikondán kádfürdő és vízgyógyintézetet, Mezőkövesden strandfürdőt terveztem. Mint meghívott szakértő közreműködtem Hajdúszoboszló, Debrecen és Eger városok gyógyfürdőfejlesztési programjának előkészítésénél. Sebestyén Artur kartársammal elkészítettük a Llandudnoi (Anglia) hullámfürdő terveit. A felszabadulás után 1945 május hó 1-től 1947tavaszáig a súlyosan sérült Gellértgyógyfürdőnek teljes és a szállónak részbeni újjáépítésénél dolgoztam. (...) 1921 évi október hó 30-án a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium által szervezett állami balneológiái tanfolyam elvégzése után »Államilag képesített forrás- és fürdő-üzemvezetői oklevelet« nyertem. (...) Családi adataim: 1912 június hó 12-én nőül vettem Vissy Olgát, aki 1946. december hó 24-én meghalt. György fiam és Olga leányomnak férje a világháborúban elesett. Három hadiárva unokám közül a legidősebb 14 éves fiú háztartásomban nevelkedik. Tizenegy és nyolc éves leány-unokáimat segélyezem. Bánlaky Géza, építészmérnök, XI. Kelenhegyi út 8. ” Az unokák 1956. november 4-én ott álltak az ágya körül.- Legalább nektek már jobb lesz - suttogta ópapa, és meghalt. Akkor fordultak be a Bartók Béla út sarkán a szovjet tankok. A hoteligazgató Kurtz Béla (1880-1965) több mint húsz évig állt a Gellért élén. A szakma legnagyobbjai közt tartják számon, könyveit {Szállodásipar és A szállók betanított személyzetének szolgálata, mindkettő 1942-ben jelent meg) ma is érdemes kézbe venni. 85 esztendősen hunyt el. A szálloda élete az ő keze alatt végre visszatér a rendes kerékvágásba. Kicsit túlságosan is. Egy olvasó 1920 júliusában már felháborodott levelet intéz Az Est szerkesztőségéhez: „Kérem hívják fel a városi tanács figyelmét arra, hogy legújabban a Gellért vendéglőjében igen gyakran különbözőjogcímeken felfüggesztik a zárórát, és hajnalig zenélnek, dáridóznak. A Gellért-szálló beteg lakói ilyenkor nem tudnak aludni, és azon töprengenek, vájjon miért kel-Budapest 1951 május hó 10. Kurtz Béla igazgató (MKVM) zo 1920-1921
