Saly Noémi: Gellért 100 (Budapest, 2019)
Viharos kezdetek, boldog bálok
lett nekik gyógyszállóban lakást venni, holott, bármely pesti mulatóban csendben alhatnák éjfélutáni álmukat. A tanács talán megtudná mondani ezek után, gyógyszálló-e a Gellért-szálló. Egy szegény köszvényes. ” Nemcsak az alkalmi mulatozók, az egészséges szállóvendégek is kezdik túl jól érezni magukat. A főváros is gyakran helyez el ott különféle delegációkat, kongresszusi résztvevőket - például 1920 decemberében a Jóvátételi Bizottság budapesti ülésére érkező 70—80 főt, aminek következtében nem marad hely a betegek számára -, de vidéki és külföldi turisták is visszaélnek a pokoli budapesti lakáshelyzettel. A szálloda igazgatósága panasszal fordul a Lakáshivatalhoz. Az Újság című lap december 28-i száma szerint a hatóság valóban be is avatkozott. „... a Gellért-szálló, a mely annakidején a betegek ésgyógykúrára szorulók részére épült, tele van álbetegekkel, a kik csak egy-két napig veszik igénybe az orvosi kezelést, azután viszont a szobájukat semmi áron sem hajlandók átengedni az igazi betegeknek. A szállónak százhetvenöt szobája közül körülbelül ötvenet a külföldi missziók foglalnak le, a fenmaradt százhúsz szobából pedig több mint a felét teljesen egészséges emberek lakják. A szálló igazgatósága már egy időben barátságos és udvarias hangon próbálta megértetni ezekkel a vendégekkel, hogy a Gellért-szálló a betegeké. Az állandó lakók azonban hivatkoztak a lakáshivatali rendeletre, a mely szerint nekik felmondani csak abban az esetben lehet, ha részükre megfelelő lakást szerez az igazgatóság. Most végre ennek az állapotnak, amint ezt a szálló igazgatósága velünk közölte, véget vet a Lakáshivatal. Rövid időn belül kitessékelik a Gellért-szállóból mindazokat, akiket egészségi állapotuk nem köt a szállóhoz, és a szobákat rendelkezésére bocsátják a gyógyulást keresőknek. Hetekkel ezelőtt nem kevesebb, mint százharminc beteg kért szobát a Gellért-szállóban, azonban az említett okok miatt ezideig egyetlenegy sem kapott. Értesülésünk szerint néhány nap kérdése csupán és a Gellért-szállót visszaadják eredeti rendeltetésének. ” Kurtz Béla (hátul középen) a szállodában tartott családi ünnepségen, 1920-as évek (MKVM) VIHAROS KEZDETEIK. BOLDOG BÁLOK TI
