Saly Noémi: Gellért 100 (Budapest, 2019)
A rakpartépítéstől a kecskék búcsújáig
А Л Л -tői folyt a budai oldalon az ott lévő házak kisajátítása és a tereprendezés, a rakpart, vala- 1 kJ \J KJ mint a Gellért-hegy alatti támfal kiépítése. A Közmunkatanács és a mérnöki hivatal 38 ház lebontását rendelte el, csak a Rudas fürdőhöz kapcsolódó Arany Bárány fogadó épülete maradt meg. A rakpart méretét közel 16 méter széles kocsiúttal, négyméteres járdával és fasorral határozták meg, a víz medrétől számított magasságát pedig akkorára szabták, hogy majd alapul szolgáljon a Sárosfürdőnél építendő új hídnak. A veszélyesen ingatag sziklák eltávolítása után a Gellért-hegy oldalába támfalat emeltek, hogy a lehulló köveket felfogja. Hogy a rakpartnak helye legyen, ekkor robbantották le a hegy egyik kiálló nyúlványát, „sarkantyúját”. Tanúja, az ínség-szikla - a Szabadság híd északi pillérétől 60-70 méternyire - a Duna alacsony (95 cm-nél kisebb) vízállásakor ma is kilátszik a folyamból, nevével emlékeztetve a rettegett aszályos évekre. A nagy budapesti fejlesztések a millennium lázában pörögtek föl igazán. Magyarország ezeréves fennállásának megünneplését eredetileg 1894-re tűzték ki, de hamar kiderült, hogy az összes tervezett építkezést és nagyszabású eseményt lehetetlen lesz addigra tető alá hozni, így a határidőt kétszer is odébb tolták egy-egy évvel. A végső dátum 1896 lett. Csak a fővárosban olyan jelentős középületeket és más műtárgyakat adtak át, mint a Műcsarnok és az Iparművészeti Múzeum, a már készülőfélben lévő Par-BUDAPEST Duna résziéi a Gellérthegy és Ferencz József híddal 20 1885-1898 A leendő építési terület 1905 körül (képeslap, magántulajdon)
