Saly Noémi: Gellért 100 (Budapest, 2019)
A rakpartépítéstől a kecskék búcsújáig
lament 96 méteres kupolája, a kontinens első földalatti vasútja, amely a Városligetben nyílt hatalmas kiállításhoz és mulatónegyedhez szállította a közönséget, valamint a Fővám teret a mai Gellért térrel összekötő Ferenc József híd - és ez még korántsem a teljes lista. A Ferenc József híd építéséhez kapcsolódott az új forgalmi csomópont, a Gellért tér rendezése is. A Főváros Középítési Bizottmánya és mérnöki hivatala már 1891 tavaszán úgy döntött, hogy a város örvendetes fejlődése miatt két új átkelőt kell építeni: az Eskü tér (Duna utca) és a Rudas fürdő, illetve a Fővámház és a Sárosfürdő között. Nagy vita folyt, vajon melyik a sürgősebb, melyikkel kezdjék. 1893-ban a XIV. törvénycikk elrendelte a Fővám téri, majd az Eskü téri hidak megépítését. Terveik elkészítésére a törvény végrehajtásával megbízott Kereskedelmi Minisztérium nemzetközi pályázatot írt ki. Összesen 74 pályamű érkezett be, a Fővám téri híd kisebb változtatással Feketeházy János tervei alapján épült meg. A kivitelezési részletterveket Gállik István és Веке József, a kapuzatok építészeti megoldását Nagy Virgil dolgozta ki. A háromnyílású, konzoltartós, rácsos vasszerkezetű hidat 1896. október 4-én, vasárnap adták át Ferenc József jelenlétében, aki az utolsó ezüstszegecset maga verte be. A hídra villamosvágány, elektromos és gázvilágítás is került. A villamosforgalom — a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság kezelésében - 1898. május 31-én indult meg a két part között. A fürdő telke 1910 körül. A háttérben a Lágymányosi-tó (képeslap, magántulajdon) A RAKPARTÉPlTÉSTŐL A KECSKÉK BÚCSÚJÁIG 21
