Saly Noémi: Gellért 100 (Budapest, 2019)
Sárosfürdő, szüzek fürdője, lókórház
1fürdő metszete a Vasárnapi Újságból, 1866 A fürdő orvosa dr. Vörös Richárd, jeles szakértelemmel vezeti a betegek gyógykezelését, valamint a fürdő egészségügyét.” (Buda és vidéke, 1893. augusztus 20.) A régi épület azonban a többi budai fürdőhöz képest valójában lepusztult és barátságtalan volt, hiányosságok is bőven akadtak. A földszinten nem voltak lakószobák, az emeleti szobákban viszont csak hideg Duna-vízzel lehetett mosakodni. Ha az orvos az emeleten lakó betegnek fürdőt rendelt, a vizet nagy üggyel-bajjal hordták föl a forrásból puttonyokban, és egy kerekeken guruló cinkkádba öntötték. Nem állt rendelkezésre személyzet, így a gyógyulni vágyók kénytelenek voltak cselédet tartani. Cserébe a házbeli vendéglőnek jó konyhája és jó híre is volt, ezért a mulatozók nemegyszer zavarták meg a betegek nyugalmát. Bővítésről már szó se lehetett. 1894-ben ugyanis elkezdődött a Ferenc József (Szabadság) híd építése, ami megpecsételte a Sárosfürdő sorsát. A régi fürdőépületet, amely a híd tengelyébe esett, az állam kisajátította és lebontatta. A budai sajtó illendően elsiratta: „A Sáros-fürdő lebontása. A közép osztálynak, a vidéki jó, becsületes népnek gyógyhelye: a Sáros-fürdő immár felveszi a néhai nevet. Szűk udvarának néhány szál fája alatt nem tanyáz többé a budapesti polgár, a messze földről ide vándorolt tarisnyás földmivelő nép. Meleg forrásainál nem várja egyik fürdővendég a másikat, s nem lesi többé, mikor követ-SÁROSFÜRDŐ, SZÜZEK FÜRDŐJE. LÓKÓRHÁZ 15 A fürdő 1880-ban
