Saly Noémi: Gellért 100 (Budapest, 2019)

Légitámadások, pincepokol, romok…

Frontról hazatért tisztek vacsorájának menülapja,

1941. december (MKVM) A gyorshadtest 24 000 katonájából több mint 4500-an haltak és sebesültek meg, a jármüvek és a lovak többsége odaveszett.

Szétlőtt szoba tatarozása 1948-ban (BTM Kiscelli Múzeum)

1945. január elején a Gellért Szállónál egy magyar légvédelmi tüzérüteg állomásozott, onnan lőtték a Ferenc József hídon átkelni próbáló szovjet katonai egységeket. A hidat a németek január 16-án délután fél 3-kor robbantották fel, középső részéből 140 méternyi zuhant a Dunába. Szemtanúk szerint a fejvesztett sirályok órákig sikoltozva keringtek a csonk fölött.

A szálloda az ostrom napjaiban mindvégig fontos vízvételi hely volt a környékbeliek számára, de már a forrásokból is csak az engedéllyel rendelkezőket szolgálták ki vízzel, és 2-3 órát is sorba kellett állni érte. És volt még egy létfontosságú szolgáltatás: a Gellértben még az ostrom napjaiban is működött egy borbély, aki két légitámadás között nemcsak az ott lakó tiszteket, de a környékbeli civileket is nyírta-borotválta egy-egy kiló lisztért vagy cukorért.

Február 11-én a szovjetek bevették a Gellért-hegyet, a németek kapcsolata megszakadt a szállóban és környékén lévő magyar katonasággal. A magyar tüzérek német egységekkel együtt a szállodában estek fogságba: miután Kozma József ezredes, a budapesti légvédelmi tüzércsoport parancsnoka a megadás mellett döntött, és erről meggyőzte a szállóban lévő magyar tiszteket, a magyarok lefegyverezték a németeket, a szovjetekkel tűzharcra nem került sor. így akik ott voltak, jobb eséllyel menekültek meg, mint azok, akik Kari Pfeífer-Wildenbruch SS-tábornok parancsára megpróbálkoztak a kitöréssel a

LÉGITÁMADÁSOK, PINCEPOKOL. ROMOK...

123