Török Róbert (szerk.): Ez sör! A sernevelőtől a sörgyárig. A magyarországi sörgyártás és fogyasztás története (Budapest, 2018)
II. A magyarországi sörfőzés története
Kunszentmárton látképe. Színezett metszet, 1873 Panorama of Kunszentmárton. Coloured relief, 1873 A serfőzési jogért tetemes összeget (árendát) kellett fizetni a város számára, valamint a helyi kocsmákat is kötelesek voltak ellátni jó minőségű árpából készített sörrel. A sör árának és minőségének meghatározásakor a környező településeken működő sörházak voltak a mérvadóak (Szolnok, Csongrád, Szentes, Hódmezővásárhely, Szeged, Szegvár). A sör árát több tényező befolyásolta iccéje (8,4 liter) általában 1 poltúra volt, de aszályos években az árpa magasabb ára növelte ezt az összeget. A sörház megvételéhez komoly vagyonra volt szükség, ezért a 18-19. század folyamán főleg örökösödés útján váltott tulajdonost. így történhetett, hogy a sörházat 23 évig üzemeltető Weiszpocher Mihály lánya, Weiszpocher Katalin 1760-1793 között három serfőzőnek is a felesége volt, majd 1803-tól 1830-ig időközben nagykorúvá vált fia, Greifel György működtette tovább az üzemet. the town did not come from their ranks. Brewery proved to be a profitable business, but it also needed massive investments because the town’s first brewers had to raise the brewery at their own expense in 1733. A substantial fee (the so-called árenda) had to be paid to the town for the right to brew beer, and the brewers were also obliged to supply the local pubs with beer made from quality barley. In setting the price and quality of the beer, the standards applied were those used by the breweries operating in the nearby towns (Szolnok, Csongrád, Szentes, Hódmezővásárhely, Szeged, Szegvár). The price of beer was subject to several factors, thus one icce (8.4 litres) generally cost I poltúra, but in drought years the growing price of barely would send prices soaring. One needed a considerable fortune to buy a brewery, but during the 18th and 19th centuries the right of ownership of breweries tended to change hands by way of inheritance. 53