Török Róbert (szerk.): Ez sör! A sernevelőtől a sörgyárig. A magyarországi sörgyártás és fogyasztás története (Budapest, 2018)

III. A hazai sörfogyasztás kultúrájának alakulása

Veronika Sörkert, Budapest, 1977 Veronika Beer Garden, Budapest, 1977

megszilárdulását követően számtalan történet szól a mezőgazdaság és az ipar tevékenységének összehangolásáról. Időnként egy-egy régióban közös párttaggyűléseket rendeztek, ahol az üzemek vezetőit és a termelőszövetkezetek dolgozóit hozták össze egy szakmai-baráti találkozóra. Ezek természetesen nem múltak csak úgy el: a téeszek öntözőberendezéseit például a kőbányai sörgyár dolgozói hozták létre, cserébe a környékbeli gazdák friss gyümölccsel látták el a gyár dolgozóit, illetve azok családjait.

A szocialista sörkultúra újítása volt az is, hogy egy-egy gyárnak regionális szerepet szántak. Ez együtt járt új üzemek felállításával is, hisz a cél az volt, hogy maximum 3

were held in some regions with the goal of bringing together brewery managers and the workers of agricultural collectives for a friendly/professional encounter. As one would expect, these events did not just fade without a trace: for example, the irrigation systems used by the agricultural collectives were created by the workers of the Kőbánya Brewery, and in return the farmers in the region supplied the brewery workers and their families with fresh fruits.

The innovation brought by the socialist beer culture was that they gave individual breweries a regional role to play. This entailed the construction of new beer factories since the goal was for a brewery to supply no more than

198