Török Róbert (szerk.): Ez sör! A sernevelőtől a sörgyárig. A magyarországi sörgyártás és fogyasztás története (Budapest, 2018)
II. A magyarországi sörfőzés története
Rákóczi Sör címkéje, 1980-as évek Rákóczi Beer label, 1980s az üzletekbe savanyú, romlott, úgynevezett döglött sör is került. A gyár teljes átadásának legutoljára módosított határideje 1972. december 31. volt. A Bocsi Sör- és Malátagyár termelési terve ennek ellenére optimista volt: naponta 3000 hektoliter sör eladását tervezték, amelyet a nyári csúcsfor-Rákóczi Sör üvege, 1990-es évek eleje Rákóczi Beer glasses, early 1990s galom idején napi 5000 hektoliterre bővítenék. Az év második felére időzítették a Mátyás sörhöz hasonló pilseni típusú Rákóczi sör készítését, és újdonságnak szánták karácsonyra a Borsodi Barna sör megjelenését. A tervek bejöttek. 1976-ra a sörfogyasztás gyors növekedése szükségessé tette a bővítést, például borsodi malátát használt a komáromi sörgyár is.1982-ben megjelent a diabetikus világos sör, amelyet először a Bocsi Sörgyár készített. „A Borsodi gyár igazgatója dr. Hosszú István (1934-1992) volt, ő volt az, aki megépítette a gyárat. О nagyon klasszul megcsinálta a gyárat. Amikor megtörtént a privatizáció, őt egy ideig még megtartották, hogy a meglévő kapcsolatokat az új vezetésnek átadja, de semmibe nem szólhatott bele, csak adtak neki egy irodát. Aki megcsinálta a legmodernebb gyárat, aki a saját kezével építette, később mintha senki sem lett volna. Úgyhogy kiújult egy korábbi betegsége, in December complaints kept pouring in. As a result of construction deficiencies, problems with the settings and other reasons the beer that left the brewery also included sour, spoiled, so-called dead beer. The final amended deadline for the inauguration of the brewery thus became 31 December 1972. The production targets for the Bocs Beer and Malt Factory nevertheless remained optimistic: The goal was to sell 3,000 hectolitres of beer a day, which was meant to grow to 5,000 hectolitres on peak days in the summer. They scheduled the production of a Pilsnertype beer similar to the Mátyás brand for the second half of the year, and for Christmas they wanted to introduce the Borsodi Brown ale beer as a novelty product. These plans ultimately came to fruition. By 1976 the rapid surge in beer consumption made an expansion necessary. Thus, for example, the brewery in Komárom also began using malt from Borsod. A pale beer for diabetics was released in 1982, and the Bocs Brewery was the first to produce such a product. "The executive director of the Borsod brewery was Dr Isfvún Hosszú (1934-1992), it was under him that the brewery was built. He did a great job with the brewery. 'When it was privatised, his services were retained for a while. He was meant to put his existing contacts at the new management's disposal but was not allowed to have a say in anything, he was merely given a new office. The person who built the most modern factory, with his own hands - he essentially became a nobody. So an earlier health problem resurfaced and he died within six months. The same fate had befallen the executive director in Nagykanizsa, he also died as a result" (István Debreczeny's recollections). In 1991 the majority ownership of the Borsod Brewery 163
