Török Róbert (szerk.): Ez sör! A sernevelőtől a sörgyárig. A magyarországi sörgyártás és fogyasztás története (Budapest, 2018)

II. A magyarországi sörfőzés története

Egyébként a malátaforgatás volt az egyik legnagyobb szám, két hétig dolgoztam ott. A malátát úgy készítik, hogy beáztatják a sörárpát, és 48 óra után kiterítik hatalmas nagy termekben 20 cm vastagon, hogy kezdjen el csírázni. Hét napig az csírázik, és akkor átalakul úgy a magbelső, hogy később az a sörfőzésre alkalmas lesz. Viszont alul melegebb, 20 cm mélyen az ágyás, fönt meg hidegebb, mert a levegővel érintkezik. Az egyenletes minőség miatt ezt 8 óránként meg kell fordítani egy falapáttal, fölső réteget levenni először, aztán az alsó réteget és spriccelve szétdobni, úgy haladni előre. És mire a végére érsz, az ágyásnak ugyanolyan szép simának és rendesnek kell lenni, mint mielőtt hozzányúltál. És ez nem könynyü, néhány napig kínlódtam, eleinte úgy röhögtek rajtam. Aztán hagyták, hogy a mérnök úr majd csinálja. Az ember nem szereti, ha kinevetik, néztem, hogy csinálják, hogy forgatják a lapátot. Lényeg, hogy két hét múlva dolgozok, izzadok ott, mert azért ez egy komoly fizikai munka volt, látom, hogy hárman ott állnak hátul, akkor vettem észre, hogy figyelnek. Mikor végeztem, odamentem hozzájuk és kérdeztem, hogy mi van Károly és jani bácsi? (Blaga Károly, lanisch János) Van valami, amit meg kellene csinálni? Azt mondja nem, mérnök úr maga most vizsgázott, idevaló ember maga. Én úgy meglepődtem, akkor leesett a húszfilléres, hogy ezek bizony figyeltek, hogy dolgozik-e, hogy dolgozik, precízen csinálja-e. Ezt sosem fogom elfelejteni, mintha ma lett volna, annyira él bennem ez a dolog. A lényeg, hogy így végig kellett menni a gyáron, egy félév után végeztem, és akkor műszakvezető lettem. A délutáni műszakban én lettem a főnök a gyárban, délután 2-től este 10-ig. Mert a többiek elmentek haza, ha zűr volt, akkor tudtam, kit kell hívni, meg az elméleti ismeretek, szóval ment a munka. A főmérnök urat egyre gyakrabban hívták Pestre a kutatási témákhoz, mert elméletileg egy kitűnő ember volt. És gyakorlatilag a gyárban csinálta, amennyit tudott és Pestre is járt. Eltelt egy év, és a laborvezető, aki egy technikus volt, úgy gondolta, hogy Ausztriában jobban megtalálja a számítását, és a szerelmével disszidált. Akkor nekem kellett beugrani a laborvezetésre, műszakvezetőnek mást neveztek ki. Laborvezető lettem, a második évet már így töltöttem ott. Ez azt jelentette, hogy meg kellett ismernem az ottani analitikai dolgokat is, műszerekkel dolgoznak. Ugye, frissen végeztem, tehát ismertem

we are not all alike, he was struggling. He was very knowledgeable but not really an applied expert. He had never worked with people before. He was unlucky because he went straight from school into this job. So had I, of course, and as a starting chemical engineer I had to learn how things work in practice. For half a year, 1 had to go through each position at the factory to learn what people actually did there. 1 had to get to know the people. At that time, the beer factory had a total staff of 300. So I had to try everything: clean the tubs, brew beer, rotate the malt.

Incidentally, rotating the malt was one of the most interesting things, 1 worked there for two weeks. Malt is prepared by soaking the malting barley, and after 48 hours of soaking it is laid out in these giant halls in heaps that are 20cm thick so that the malt can begin to germinate. It germinates for seven days, and in that process the kernel transforms itself in a way that renders it ready for brewing beer with it. However, down at the bottom, at a depth of 20 centimetres, the heap is hot while on top it is cooler because it is in direct contact with the air. That is why it needs to be rotated every eight ours with a wooden shovel. The top stratum needs to be removed first, and then the bottom segment needs to be scattered and spread out, that's how you progress. And once you get to the end, the heap needs to be just as smooth and neatly arranged as it had been before, when you first started. And that wasn't easy, I struggled for a day and at first they just laughed about me. They just let 'Mr Engineer' be, to sort this out for himself. People don't like to be made fun of, so 1 watched them do it, to see how they flip the shovel. In any case, I had been working there for two weeks, sweating because it was hard physical labour, after all, and then I see three people standing in the back, and I noticed them watching me. When I was done I went up to them and I said, what's up, Uncle Jani? Is there something that needs to be done? He said: 'No, Mr Engineer, you just completed your exam, you are one of us now.' 1 was so surprised, and then it struck me - these people had been watching where I work, how I work, how accurately I do it. I will never forget this, I remember it as if it were today, the memory is so intense. The point is that 1 had to go through the entire factory in this manner, and it took me six months to complete, and that's when 1

133